Mapping the Croatian music industry

Daniel Antal presented the preliminary findings of the Croatian music industry research in the International Authors’ and Creators’ Conference (Međunarodna autorska kreativna konferencija, #MAKK2015) in Zagreb on 24 November 2015. The presentation was largely based on analysis of various CEEMID databases.

Four country comparison 2015

The Central European music industry, as shown by processing the data of more than 2000 musicians in the region is even more reliant on live performances than the British music industry.  Even though Croatia appears to be more similar to the UK than the region, a deeper analysis of the data reveals that this is not the case. The most important difference between mature markets and emerging markets is the lack of good distribution and monetization strategy for recorded music.

Collecting and analyzing industry data is very important for small, national music industries that do not have a large enough repertoire that can be easily promoted on global platforms such as Spotify, Deezer or YouTube.  New digital platforms produce relatively low income for Central and Southeastern European artists and labels, but they are growing at a rate similar to mature markets with a short, 1-5 years lag. Understanding the different strategies of global service providers, forthcoming liberalization and data-driven analytics are very important to maintain the share of domestic music in the radio and television channels and further expand it in the new channels.Digital distribution markets: Croatia and Hungary

More insights will be published on our blog and the forthcoming Regional music industry report. To be involved in the data collection and sharing of the Croatian national industry report please contact HDS-ZAMP, ZAPRAF, HGU or Unison in Croatian or CEEMID in English.

You can view the presentation slides below.

Granting and policy evaluation framework in Hungary

The data and intelligence of CEEMID was used in Hungary to create an ex ante evaluation of the new Cseh Tamás Program to support popular music development in Hungary.  Our mandate was to create concrete granting proposals that have a high chance of making a change in terms of the later royalty earning capabilities of artists.

In the first phase of the project, we made two workshops with the eight fields development method to understand the challenges and existing working practices that result in a low level of royalties paid out in Hungary. This methodology requires a groupwork of all stakeholders and professionals of the industry. In this case, we worked in groups of 30-40, covering various artists, stage, light, sound technicians, producers, managers and even band transporters.  One group predominantly was Budapest-based and one in Eastern Hungary, to have a different view on working and market conditions in the metropolitan city and in the countryside. While royalties are not applicable for live music, it was well understood by the granting authority and the music industry that royalties cannot grow without a healthy live music sector in the country.

In the workshop, the consultant with several aides facilitates a very structured conversation that starts with a desired state of the industry which is not described by slogans but by actual characterizations of a desired working environment.   Instead of envisioning that “everybody gets a grant”, we describe the ideal project planning and management cycle of a new tour or record to see how a granting can fit into this workflow and what type of grants add effective assistance to realize goals.  For each goal and change we envision how that effects the work of the performing artists, her manager, the technician crew, even the schedule of the tour bus driver.  We discuss if the change makes any material change in the way we can prepare for a new album release.

In the latter stages what sort of changes we envision in day practices, programmers, institutions and what concrete steps are needed to be made to get there.  As a controlling step, we assign indicators that can be objectively judged, and which can show the degree of change if recommended actions are taken.

The advantage of the eight-fields methodology, which was originally developed to support EU and global aid program design is that it allows conflicting viewpoints, finding consensus, and display very highly detailed policy and program scenarios already in a day. It is generally a very enjoyable experience for artists and professionals.  If the workshop takes place over 2 days, a first draft program is already presented on the second morning and by the end of the day participants usually have a detailed program.  In this case, we came up with dozens of concrete proposals, many of which could be addressed to the stakeholders themselves without any action taken from the granting authority.

In the next stage we carried out the annual CEEMID Music Professional Survey with additional questions where artists, managers and technicians could rate the proposals.  They could also optionally give their next year development priorities in the fields of live performances, recordings and composition, in the context of their current work, pre-existing financing and professional assistance of financial assistance needs.  In Hungary, more than 1000 music professionals filled out the survey in 2015.

At the end of the workshop and the survey, we could present a very comprehensive policy and granting program, with preliminary estimates on granting needs, ideal and minimum grant sizes, and grant contractual conditions to avoid grant calls that cannot be contracted out to winners due to unrealistic prerequisites.

These results, with suggested cultural policy indicators, program indicators and budgetary outlines were presented to the granting authority of the Cseh Tamás Program (currently named: Hangfoglaló)

A magyar zeneipari szakemberek felmérése 2015-ben

A magyar zeneipari szakemberek második felmérése a Cseh Tamás Programiroda Jogdíjbevételeket Növelő Alprogramjának kutatásához kapcsolódóan történt meg.  A zeneipari szakemberek körében  az élő zenei rendezvények (koncertek és DJ produkciók), a hangfelvételek, a szerzői munka, a zenei oktatás és nevelés, valamint a zenei támogatások témakörében végeztünk tényfeltáró és értékelő kutatást, amelyben 1088 szakember vett részt.

A felmérésben a CEEMID Musician Survey 2014 adatainak újrafelvétele is megtörtént,  így az élő produkciók, a hangfelvételek, a szerzői munka és zeneműkiadás kapacitásainak, kibocsátásnak, árainak és hozzáadott értékének alapadatai is rendelkezésre állnak a CEEMID Music Development Hungary 2015 Datasetben.

A felmérésben partner volt (ábécé sorrendben) az Artisjus, a DJ és Producer Szövetség (Magyar Lemezlovas Egyesület), az EJI, a Hangszeresek Országos Szövetsége, a Hallgass Hazait program, a Magyar Jazz Szövetség, a Magyar Professzionális Rendezvénytechnikai Társaság,a Mahasz, a Magyar Zenészbázis Egyesület, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége és az Öröm a zene program. A felmérés alapján a Cseh Tamás Programiroda ideiglenes kollégiuma számára pályázati javaslatok születtek, illetve egy publikáció alatt álló tanulmány is készült.

A Zeneipari Hivatal diákjai közül többen részt vettek a felmérésben és a felmérés módszertana, tapasztalatai és adatai beépültek a szemináriumi foglalkozások közé.

Milyen zenei környezetben szeretnénk dolgozni 2016-ban?

A Cseh Tamás Programiroda ex ante pályázati értékelését egy, nemzetközi fejlesztési környezetben és EU programok előzetes értékelésében használt módszerrel, a 8 mező módszerrel vizsgáltuk. A 8 mező módszer keretében a több mint 10 szakmát képviselő, több mint 70 résztvevő csoportmunkáját a témához értő moderátor, a tanácsadó és segítői irányították. Összesen négy napon, három csoportban, Budapesten és Debrecenben tartottunk ilyen csoportos probléma feltérképező és megoldás kereső műhelyszemináriumokat 2015. áprilisában és májusában.

A módszer kifejezetten alkalmas támogatási programok kiírásainak megtervezésére, bővítésére és átalakítására, mert a programalkotáshoz szükséges információkat strukturáltan, a program szakszerű lebonyolításához és monitoringához szükséges elvárt eredmények, eredmény- és hatásindikátorok segítségével kapjuk meg. A csoport kialakítása azt segíti elő, hogy az egyes programokat többször ellenőrizve rögzítsük: pl. a zenészeket segítő intézkedés költségvonzatát, hasznosságát menedzserek és technikusok is értékelik.

A 8 mező módszer sémája a zeneipar esetében
A 8 mező módszer sémája a zeneipar esetében

Az adott problémákat nem panaszként, hanem megváltoztatandó tényként rögzítettük. Például azt, hogy túl kevés olyan magyar lemez jelenik meg, aminek érdemi jogdíjbevétele van, úgy fogalmaztuk meg, hogy jelenjen több üzletileg sikeres magyar album.

A problématérkép további pontosítása érdekében a csoportos foglalkozások között online kutatás keretében 1088 zeneipari szakember véleményét kérdeztük meg az első három csoportos szemináriumon kialakult problématérképről és javaslatokról. A szakemberek a problémákat a szükséges anyagi ráfordítások mértéke (fontosság) és az időbeli prioritás (sürgősség) szerint értékelték. Az értékeléseket az első három csoportos foglalkozáshoz hasonlóan, részben átfedő szakértői körrel végeztük el 2015. május 12-én a debreceni Lovardában. A javaslatok megfogalmazásánál, értékelésénél és utólagos áttekintésénél mindig voltak jelen előadóművészek, hang-, fény- és színpadtechnikusok, programszervezők, zenekari és turnémenedzserek és szállítók. Ezzel a módszerrel a széleskörű szakmai konszenzus, a megvalósíthatóság és a reális költségvonzatok megteremtése volt a cél.

A kutatás keretét képező mindmap kialakítása
A kutatás keretét képező mindmap kialakítása

A 2. lépésben az elvárt környezetváltozás értékeléseként azt kellett megfogalmazniuk a szakembereknek, hogy a több üzletileg sikeres albumtól milyen változást várnak a saját munkakörnyezetükben. Ebben a példában a zenészek, producerek magasabb előadói- és produceri jogdíjakra számítanak, amit a 7. ellenőrző mezőben ellátunk megfelelő hatásindikátorral: pl. a Magyarországon összesen kifizetett nyilvános előadási jogdíj (Recording Industry in Numbers mutató), vagy a zenészek által kapott összes előadói jogdíj (a zeneipari jelentés keretében felmérendő). Ezeknek az indikátoroknak az ellenőrző értékei a CEEMID adatbázisaiban megtalálhatók.

A 3. fejlesztések mezőben megállapítottuk, hogy az adott környezetváltozáshoz szükséges fejlesztési lépések mik lehetnek, és ezek kapcsolódnak a Cseh Tamás Programhoz, esetleg érintetnek-e már meglévő alprogramokat. Ennél a példánál maradva, a Cseh Tamás Programhoz kapcsolódik az elvárt fejlődés, de nem kapcsolódik a mostani alprogramokhoz. Ugyan az Induló előadók alprogram keretében el lehet számolni hangfelvétel készítésének költségeit, és bizonyos mértékben azok marketing költségeit is, kiadási költségeket nem. A programnak sem a céljai, sem a pályázóktól elvárt eredmények (eredményindikátorok) terén nem jelennek meg az előadói jogdíjak (és jogdíjelőlegek). A 6. ellenőrző mezőben, az eredményindikátoroknál arra teszünk javaslatot, hogy amennyibe egy alprogramnak célja lesz a sikeres lemezek kiadásának támogatása, az alprogram várható összes nyertese mekkora jogdíjnövekményre fog szert tenni. (Ez annyiban tér el a hatásindikátortól, hogy ott az alprogramban részt vevők és nem részt vevő többiek eredményei is szerepelnek.)

A 4. mezőben egyes intézkedések szerepelnek, amelyek konkrét, a Cseh Tamás Program keretében értelmezhető, vagy más fejlesztési kontextusban (pl. állami közpolitika-alkotás keretében) értelmezhető feladatokat tartalmaznak. Ezeket a javaslatokat a későbbiekben két intézkedési csoportba soroltuk. A támogató intézkedések a Cseh Tamás Programiroda meglévő szolgáltatásainak fejlesztését, vagy új pályázati programok szakmai előkészítését jelentik. A pályázati intézkedések a pályázati kiírások megalkotását, bővítését vagy feltételeinek módosítását jelentik.

Az előző példánál maradva, megfogalmazódik az „Út az első lemezszerződéshez” intézkedés, ami önálló pályázati kiírásként, vagy a meglévő pályázati kiírások módosítási javaslataként is elképzelhető, sőt, leginkább mindkettőként, hiszen a legtöbb magyar kezdő és már nem kezdő zenésznek sincsen ún. exklúzív lemezszerződése. (Az „exkluzív lemezszerződés” a lemezipar nemzetközileg nagyjából egységes tartalmú, iparági standard, kereskedelmi célú lemezek készítésére és kiadására vonatkozó szerződése.) Az 5. ellenőrző mezőben azokat a pályázati elvárásokat rögzítjük, amit esetleges pályázta kiírása esetén a pályázónak vállalnia kell a sikeres utóértékeléshez.

Az első műhelyszemináriumon kialakult problématérkép
Az első műhelyszemináriumon kialakult problématérkép

A követő kérdőívben minden intézkedési elképzelésre rákérdeztünk, azt a résztvevők értékelték, aszerint, hogy önrésszel vagy anélkül szeretnének-e részt venni a programban, és ha igen, milyen jogdíjnövekményt vállalnának, illetve milyen szerződéses garanciákat tudnának felvállalni a támogatási szerződésben.

A kérdőívben a válaszolók széles körének alkalma volt további fejlesztési elképzeléseket is megvalósítania, amelyeket a fontosabb hatás- és eredményindikátorokhoz (pl. közönség növelése, jogdíjnövekmény) kötöttünk, és kértünk indikatív költségvetést a saját forrásokra és a várt, külső forrásokra is. Ugyan viszonylag sokan szeretnének részt venni az „út az első lemezszerződés” programban, akár mentorálasként, akár anyagi támogatásként fogalmaztuk meg az intézkedést, de a megkérdezettek a lemezekre vonatkozó elképzeléseiket módosítva, saját szájuk íze szerint is megadhatták. Összesen mintegy 460 ilyen projektelképzelést kaptunk, ami alapján elsősorban a pályázati projektek várható önrész- és támogatási szükségletét értékeltük.

Kapcsolódó: Recorder Blog – Körvonalazódik az országos könnyűzenei helyzetkép (2015. május 19.)

A Music Hungary nyitóelőadása: az első zeneipari jelentés főbb tanulságai és ajánlásai

2015 május 28-29-én került sor a Sziget és a ProArt rendezésében a második Music Hungary konferenciára Egerben. A nyitóelőadáson az első magyaroszági zeneipari jelentés szerzőjeként Antal Dániel ismertette a 143-oldalas tanulmány legfontosabb megállapításait és ajánlásait.

A teljes jelentés: zeneipar.info

Value added by music in public performance and home copying: economic theory and empirical applications in tariff setting

This presentation held on the CISAC Good Governance seminar set the basis for the later regional cooperation and the creation of the CEEMID music industry databases.  Collective management organization that represent authors in music, audiovisual and literary fields are under increasing competitive pressure from global buyers such as YouTube, Spotify and Netflix and are increasingly subject to tariff disputes and targets of competition policy.

The presentation was based on various tariff pricing and business development work carried out for the region’s largest CMO in turnover size, Artisjus in Hungary.

Country and industry specific data about the music, audiovisual and film industries in Central Europe.

By continuing to use the site, you agree to the use of cookies. Az oldal használatának folytatásával hozzájárul a WordPress sütik (cookie) használatáhoaz. more information

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this. Alapértelmezésként a ceemid.eu oldal engedélyezi a sütik használatát. A sütik által használt információt csak az Ön böngészője használja, például az oldalak megfelelő méretezésére, nem gyűjtünk Önről semmilyen adatot.

Close