Category Archives: Music

European comparison: who pays ever for music, film or software?

Private copying drivers in Europe

In our recent private copying reports we compiled European survey data relevant to analysis.  In Europe, there is a big difference between the use of electronic entertainment devices in richer and poorer countries. Nevertheless, the real difference is between the number of people who sometimes and who never pay for downloaded music, films and software. In some countries of Europe, less then 10 percent of the population ever pays for the content that is loaded to their computers, smartphones and tablets.  These survey data, accompanied by other objective data, can help explaining 96% of the variance among digital music sales levels within the EU countries, and it is highly relevant in calculating the economic benefit of home copying for users, and the harm for rightsholders.

National and regional Google Analytics is back

After some programming changes, CEEMID again features Google Trend analytics.  We are comparing Google searches on the web and YouTube over time, countries, regions and cities.

Fluctuation of concert searches in countries
The fluctuations of strong and weak month in the Croatian concert market are about 40% compared to the average, more than twice of the Austrian fluctuation.

An important aspect of the relatively week CEE markets is the very strong seasonality aspect.  Ljubjlana, Zagreb, Budapest and Prague are full with life and concerting opportunities in December, but the difference in interest for concerts among peak months and low month can be as much as 40%, about the double of the all-year Viennese market.  Summer festivals obviously alter the picture, but it is essential for tour organizers as well as concert promoters to understand seasonality and to build longer tour seasons in these countries.  Cultural spending is not necessarily low in off-peak season but may be diverted to cinema, theatres or outdoor activities.

We use R program code to retrieve concert, cinema, theatre and other relevant search information from web searches and Youtube.  We produce data that is comparable across the whole CEE region. We make time-series, forecasting, benchmarking and other data analytics applications on the data. The main use is forecasting, because tickets sales are known when searched for and not after sales are reported. The granularity of the data can help to understand seasonality of months, weeks, best time for touring, for cinema scheduling.

Our Google Trend Analytics is included in our private and public reports.  Google Trends is an interesting toy if you use it interactively.  Combined with regular, programmatic data extraction and surveys it is an extremely powerful tool to provide timely forecasts and to give your surveys an extra granularity in time, or down to city level.  For example, combining seasonality analytics with demographic analysis can explain most of the difficulties of market development in the Czech Republic, Croatia, Hungary, Poland or Slovakia.

 

October updates to the CEEMID databases

New updates were added to our CEEMID data catalog on 16 October.  Apart from new visualizations, we made inroads into economic impact assessment with value-added and employment multipliers.  The biggest advocacy advantage of the music industry is that it has a vast impact on employment. In the CEE region, where the automotive industry is preferred by economic policy makers, we can show that a fraction of the investment into creative industries can create many times bigger employment. Especially among young people who are extremely hit by lack of work experience and a sustainable entry into the European labor markets.

Because multiplier calculations and input-output economics is hard too, and it is a very specialized field, we made all the CEEMID program codes open source.  They will be part of the ROpenGov packages, and will be subject to peer review to avoid potential mistakes and increase usability.

Comparing the demography of live audiences

Live music creates more than a half of musician revenues and account for probably 90% of the music industry jobs.  The ability to play regularly paid concerts is the most important factor in the professional development and financial feasibility of shows.

Comparison of concert demography in 34 European countries and regions.
The lack of high-earning middle aged audiences makes the purchasing power of the CEE concert audience low.

After analyzing the cultural participation schemes of about 60,000 people in Europe we see striking differences in audience demography across Europe. The best live music markets have many visitors in their middle ages when their income level is peaking, and a life-long commitment to participating in music.

We use nationally representative, standardized consumer surveys that can be compared across Europe, and can be compared with 5 yearly EU-mandated research.  We recompile data from different questionnaires in scientific research and business research.  If you follow our method, you not only get proven, best practice market research information but also international comparison, that local pollsters will not offer to you. Our data can be used for benchmarking and as evidence for tariffs.

The Central European markets are characterized by the youngest audiences in Europe. The lack of strong, middle-aged buyers makes the purchasing power on these markets rather weak.  We have made several analysis in Hungary and Slovakia to come up with policies that can help increasing audience sizes up to 40%.

Our surveys can help to understand piracy, home copying and provide evidence for the differences among royalty tariffs.

CEEMP Session: Licensing, how to tackle the value gap and a discussion on licensing initiatives

CEEMID had the honor to participate in the third panel of CEEMP in Warsaw together with Ben McEwen from ICE; Jules Parker from Spotify and Dominic Houston from Netflix, and Chris Butler from Music Sales, who is also the chairperson of ICMP. Our panel was moderated by Nigel Elderton from peermusic, who is also the new chairperson of PRS in the UK.

Jules from Spotify spoke about their new initiative, Spotify for Publishers.  Spotify pays out about 20% of its royalties to publishers.  Because the labels are the bigger stakeholders, they often do not provide the necessary information for work identification in the case of publishers.

Dominic from Netflix is already one of the biggest buyers of music, and I believe that his company’s footprint will just continue growing.  His time buys licenses only 10% of their music from publishers. They mainly use original film music, and to a significant degree, catalogs.

Ben made a presentation about their innovation efforts at ICE digital rights management. Working with some of the largest repertoires represented by PRS, GEMA and STIM, they really offer world class services. Next year they promise to scale services to smaller repertoires, who can immediately benefit from low-cost identification from the cleaned data of these large societies.

Digital gap between household cultural spending and CE / S European music industry revenues in the digital world
Comparing household cultural spending with digital music revenues in Europe’s main regions.

Daniel’s short presentation highlighted the fact that the CEE region’s is much richer in terms of household cultural and recreational spending that it is thought by the music industry, because the music industry is really lagging its Western and Nordic peers in tapping into this pool of money.  There are many reasons for this, all a bit touched upon the other speaker’s issues, and their implementation difficulties n the CEE region, especially different revenue stream breakup, strong collective management and relatively underdeveloped publishing.  The region is about 200% or more below its benchmark in the sales we were talking about in this session.  The conversation will continue in Brussels, Prague, Budapest, Bratislava and Warsaw in the coming weeks.

Hol találják meg a hangfelvételek a magyar közönségüket?

Ezelőtt 20 évvel Magyarországon egyszerre körülbelül 100 ezer dal és hangfelvétel versenyzett a magyar hallgatóság kegyeiért: körülbelül ennyit lehetett hallani a rádióban, tévében és beszerezni az akkor még létező lemezboltokban.

A választékot a legális és az illegális internetes letöltések lényegesen megnövelték a kétezres évek elején. A tizes években pedig a streaming szolgáltatók egyszerre legalább 50 millió dalt tesznek elérhetővé. Magyarországon azonban összesen nem készült több mint 100 ezer hangfelvétel valaha. Nem csoda, hogy a magyar szerzők, előadók, kiadók szenvednek attól, hogy ebben a fokozódó versenyben eljussanak a legfontosabb közönségükhöz, a magyar emberekhez.

A tapasztalatok szerint a zenészek legjobban a YouTube-on találják meg a közönségüket. Igen ám, de ahogyan a jövedelmi adatokból látjuk (következő oldal), ezen a felületen nagyon kevesen tudnak látható jövedelemre szert tenni.

További részeredmények a 2017. évi magyarországi zenész felmérésből: zene17.ceemid.eu

A streaming szolgáltatásokon több milliárd ember figyelméért versenyez közel százmillió dal. Ebben a versenyben a legmodernebb, mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok segítenek összepárosítani a zenét a zenehallgatóval. Sajnos ezek az algoritmusok „nem értenek magyarul”, nem a magyar közönségen és nem a magyar hallgatóságon lettek tesztelve.

Kutatásunkkal párhuzamosan zajlik az első átfogó magyar streaming közönségkutatás, ahol arra fogjuk kérni a hallgatókat, hogy a hallgatási történetüket osszák meg velünk egy kérdőív kitöltésével együtt. Egyúttal várjuk érdeklődő magyar zenészek, kiadók részvételét is a kísérletünkben, amelyben olyan mesterséges intelligencián alapuló modelleket szeretnénk tesztelni, amelyek az egyes magyar előadók, stílusok, labelek zenéjét jobban összepárosítják a hasonló külföldi zenékkel és a várható érdeklődőkkel.

Ha még nem töltötte ki a 2017. évi kérdőívet, kérjen meghívót a zene kukac ceemid eu címen.

Magyar zenei szakemberek kérdőív 2017

Az ezévi kérdőív középponjtában a streamingszolgáltatókon szerezhető jövedelmek állnak. Elsősorban arra vagyunk kíváncsiak, hogy a hangfelvételek elkészítésére fordított pénz és energia mennyire térül meg a YouTube, a Spotify vagy más szolgáltatók bevételeiből, illetve, hogy a magyarországi zenék mennyire találják meg a közönségüket ezeken a platformokon.   A kutatással párhuzamosan közönségkutatást is végzünk.

A kérdőívet zenészek, DJ-k, producerek, technikusok, menedzserek, oktatók is kitölthetik, de a legtöbb kérdés idén a zenészekre illetve studiómérnökök és labelek számára értelmezhető.

A kérdőív kitöltése figyelmet igényel. A kérdőív viszonylag hosszú, aminek az oka az, hogy a zenei élet összetett. Az összesen öt kérdésblokkból négy átugorható (hangfelvételek, zenei rendezvények és koncertek, szerzői munka, részletes jövedelembontás) egy pedig opcionális (a zenészek élethelyzete más társdalmi csoportokhoz képest). Azonban ahhoz, hogy a magyarországi döntéshozók pontos képet alkothassanak az Ön helyzetéről, a jogkezelői feladatokról, a pályázati igényekről, az esetleges hatósági feladatokról, fontos volna, hogy a jövedelmi adatokat is megadja.

Ezen kívül a kérdőív alapján megállapítható, hogy a 2014 és 2015. évhez képest javultak vagy romlottak a jövedelmi viszonyok, fellépési lehetőségek, közönségszámok Magyarországon.

A kérdőíven az alábbi kérdések szerepelnek. Csak az általános statisztikai összegzést kell mindenkinek kitöltenie, a többit csak annak, akire vonatkozik. 

A kérdések sorszámai válaszadónként eltérnek. A gép azokat a kérdéseket, amelyek nem vonatkoznak Önre (a korábbi válaszai alapján) átugorja, így Önnek is időt takarítunk meg.

A válaszokat az esetlegesen túl alacsony bevételekkel kapcsolatban az Artisjus, a Mahasz, az EJI vezetői kapják meg, a pályázatokkal kapcsolatban pedig a Cseh Tamás Program döntéshozói.  Az MPRT vezetése a technikus helyzetére vonatkozó összegzést fog kapni. Az általános kérdésekre adott válaszokat a szakma számára publikálni fogjuk. Aki önálló visszajelzést kér, annak egy jelszóval védett területen adjuk vissza a saját adatait a többiek átlagával együtt. Egyedi adatokat és válaszokat se a fenti szervezeteknek, se másnak nem adunk át.

Kérdés Mire használjuk
Születési év Általános statisztikai összegzés
Nem Általános statisztikai összegzés
Mi az Ön jelenlegi foglalkozása? Melyik állítás írja le legjobban az Ön jelenlegi foglalkozási helyzetét? Általános statisztikai összegzés
Mi az Ön elsődleges szerepköre a magyar zenei életben? Általános statisztikai összegzés
Amennyiben van ilyen, mi az Ön másodlagos szerepköre a magyar zenei életben? Általános statisztikai összegzés
Ön melyik szervezetnek tagja (többet is megjelölhet) Általános statisztikai összegzés
Az elmúlt 12 hónapban döntően Magyarországon vagy külföldön élt? Általános statisztikai összegzés
Melyik országban tartózkodott a legtöbbet az elmúlt 12 hónapban? Általános statisztikai összegzés – külön külföldön élőkre
Kérjük, adja meg azt a megyét vagy megyei jogú várost, illetve a fővárost, ahol az elmúlt 12 hónapban a legtöbbet tartózkodott, függetlenül attól, hogy a lakcímkártyáján milyen adat szerepel. Általános statisztikai összegzés – csak Magyarországon
Mit mondana, Ön… [mekkora településen él] Általános statisztikai összegzés – külön külföldön élőkre
Az elmúlt tizenkét hónap során voltak Önnek problémái a számlafizetéssel a hónap végén? Általános statisztikai összegzés – külön külföldön élők
Közreműködött Ön valaha, nem csak az elmúlt 12 hónapban, kereskedelmi célú hangfelvétel elkészítésében? Hangfelvételek
Hány hangfelvétel elkészítésében működött közre az elmúlt 12 hónapban, és egész karrierje során? Hangfelvételek
Az Ön tudomása szerint ezek a dalok le lettek jelentve… Hangfelvételek
Jellemzően mekkora volt a magyar szövegű hangfelvételek aránya az elmúlt 12 hónapban készült hangfelvételei között? Ne töltse ki, ha nem készített hangfelvételt az elmúlt évben! Hangfelvételek
Önnek eddig, az összes forgalmazott hangfelvétele után mekkora jövedelmei voltak streamingből? Csak azokat írja be, ami az Ön részesedése volt, ha esetleg osztozott valakivel rajta! Hangfelvételek
Az ön által az elmúlt 12 hónapban készített hangfelvételek a tudomása szerint kaptak-e erre támogatást a Cseh Tamás Programirodától? Hangfelvételek
Hol és milyen jól találták meg ezek a hangfelvételek a közönségüket? – Apple Music Hangfelvételek
Hol és milyen jól találták meg ezek a hangfelvételek a közönségüket? – Bandcamp Hangfelvételek
Hol és milyen jól találták meg ezek a hangfelvételek a közönségüket? – CD/DVD lemezen Hangfelvételek
Hol és milyen jól találták meg ezek a hangfelvételek a közönségüket? – Deezer Hangfelvételek
Hol és milyen jól találták meg ezek a hangfelvételek a közönségüket? – Fekete lemez, vinyl Hangfelvételek
Hol és milyen jól találták meg ezek a hangfelvételek a közönségüket? – Google Play Hangfelvételek
Hol és milyen jól találták meg ezek a hangfelvételek a közönségüket? – Ingyenes letöltés Hangfelvételek
Hol és milyen jól találták meg ezek a hangfelvételek a közönségüket? – iTunes Hangfelvételek
Hol és milyen jól találták meg ezek a hangfelvételek a közönségüket? – Kazetta Hangfelvételek
Hol és milyen jól találták meg ezek a hangfelvételek a közönségüket? – Rádió Hangfelvételek
Hol és milyen jól találták meg ezek a hangfelvételek a közönségüket? – SoundCloud Hangfelvételek
Hol és milyen jól találták meg ezek a hangfelvételek a közönségüket? – Spotify Hangfelvételek
Hol és milyen jól találták meg ezek a hangfelvételek a közönségüket? – Tévé Hangfelvételek
Hol és milyen jól találták meg ezek a hangfelvételek a közönségüket? – YouTube Hangfelvételek
Ki terjeszti az Ön, Önök felvételeit ezen a csatornán? Hangfelvételek
Az elmúlt 12 hónapban Ön kapott pénzt fellépésért, vagy dolgozott zenei rendezvényen pénzért? Koncertek és zenei rendezvények
Fizetett fellépések (rendezvények) száma – Budapest Koncertek és zenei rendezvények
Fizetett fellépések (rendezvények) száma – külföld Koncertek és zenei rendezvények
Fizetett fellépések (rendezvények) száma – vidék Koncertek és zenei rendezvények
Jellemzően mekkora volt a magyar nyelvű produkciók aránya az elmúlt 12 hónapban? Koncertek és zenei rendezvények
Mekkora volt az átlagos (fizető) nézőszám és a belépő ára a rendezvényeken? Koncertek és zenei rendezvények
Hány önkormányzat, állam, vagy vállalat által fizetett, a közönség számára ingyenes fellépése volt? Koncertek és zenei rendezvények
Miből finanszírozták a fellépéseket, turnékat? Koncertek és zenei rendezvények
Átlagosan hányan dolgoztak a fellépésen a művészeken kívül (technikusok, segítők, biztonságiak, stb.) Koncertek és zenei rendezvények
Kaptak a turnéhoz, vagy előzenekar fogadásához támogatást a Cseh Tamás Programirodától? Koncertek és zenei rendezvények
Jegyzett-e be művet, vagy készített-e megrendelésre szerzői alkotást az elmúlt 12 hónapban? Szerzői alkotások
Mi jellemző az Ön alkotói munkájára? (több választ is megjelölhet!) Szerzői alkotások
Az elmúlt 12 hónapban Ön kapott jogdíjat…. Szerzői alkotások
elentek meg Önnek művei valaha, nem csak az elmúlt 12 hónapban, nyomtatásban is? (Kettőt is megjelölhet) Szerzői alkotások
Jelentek meg Önnek művei valaha, nem csak az elmúlt 12 hónapban, nyomtatásban is? (Kettőt is megjelölhet) Szerzői alkotások
Csak abban az esetben tesszük fel a jövedelmi kérdéseket, ha ehhez hozzájárul Jövedelmi viszonyok
Kérem, hogy adja meg a zenéhez, és az esetlegesen nem zenéhez kapcsolódó hozzávetőleges éves, vagy havi bruttó jövedelmét! (Egy formában adja meg, amelyik kényelmesebb!) Jövedelmi viszonyok
Hány hány zenésztársával és menedzserrel szokott osztozni a csoportos (zenekari, kórus, stb) jövedelmeken? Jövedelmi viszonyok
Kérem, hogy adja meg a különböző, zenéhez kapcsolódó forrásokból származó személyes éves jövedelmét az elmúlt 12 hónapban! (részletes bontás) Jövedelmi viszonyok
Ön indult-e valaha a Cseh Tamás Program, a PANKKK vagy az NKA zenei pályázatain valaha? Pályázati kérdések
Kérem, válassza ki azokat az okokat, amelyek jól indokolják, hogy miért nem indult a Cseh Tamás Program, a PANKKK vagy az NKA zenei pályázatain! Pályázati kérdések
Milyen szolgáltatások kedvéért regisztrálna Ön egy ilyen oldalon? Pályázati kérdések
Melyik pályázati rendszerrel kapcsolatban van tapasztalata? Pályázati kérdések
Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal a Cseh Tamás Program pályázati lehetőségeit illetően? Pályázati kérdések
Milyen szolgáltatások kedvéért regisztrálna Ön egy ilyen oldalon? Pályázati kérdések
Hány éves korában fejezte be a nappali iskolai tanulmányait? Opcionális – zenészek helyzete
Melyik áll a legközelebb az Ön véleményéhez az ingyenes koncertek támogatásával kapcsolatban? Opcionális – pályázati kérdések
Mit vár Ön az elkövetkező 12 hónaptól: a következő 12 hónap alatt jobb lesz, rosszabb lesz, vagy ugyanolyan marad… Opcionális – zenészek helyzete
Kérem, hogy mondja meg, mennyire ért egyet velük önmagára nézve! Soronként egy válasz lehetséges! Opcionális – zenészek helyzete
Az elmúlt 12 hónapban lépett-e fel, dolgozott-e külföldi országokban? Opcionális – zenészek helyzete
Melyik országban volt fizetett fellépése, vagy azzal kapcsolatos munkája az 12 hónapban? Opcionális – zenészek helyzete
Egyéb más okból járt Ön külföldön az elmúlt 12 hónapban? Opcionális – zenészek helyzete
Van további olyan közérdekű információja, ami segíthet a válaszai, a magyar zenei jövedelmek jobb megértéséhez? [nem kötelező válaszolni] Opcionális – visszajelzés kommentár
A kérdőívvel kapcsolatos megjegyzése? [nem kötelező válaszolni] Opcionális – visszajelzés kommentár
Van olyan szakmai szervezet, akit fel kéne kérnünk arra, hogy terjessze ezt a kérdőívet? Ha igen, adja meg a kontaktszemély nevét, email címét.  A saját adatait ne adja meg! [nem kötelező válaszolni] Opcionális – visszajelzés kommentár
Szeretné kizárólag a saját adatait a többi válaszadó átlagolt adatával visszakapni? [nem kötelező válaszolni] Opcionális – visszakéri a saját adatait
A kód második része: válasszon egy szint! Opcionális – visszakéri a saját adatait
A kód harmadik része: válasszon egy hangszert! Opcionális – visszakéri a saját adatait
A kód negyedik része: válasszon egy országkódot! Opcionális – visszakéri a saját adatait

Musician Career Paths

In our survey, we ask musicians about the most important milestones of their career and their achievement in the past 12 month. So far we have surveyed more than 2000 music professionals and 900 film production professionals in Croatia, Hungary and Slovakia.

The Changing Musician Career Path
The Changing Musician Career Path (Croatia, 1935-2016)

In the 20th century the first career step was to get on stage and create a credible live performance. After several years on the stage musician’s got a recording contract, and usually even later they registered their first composition. The recording stream was the most important revenue source. The making of a record was expensive and offered considerable royalties or advances.

In the 21st century the live music stream is far more important than the recordings. Creating recordings is much cheaper and stage performances are expensive. Musicians usually create their music, also register it as a music work and offer it to the public on an online portfolio of mp3 downloads, YouTube and music streams.  Often they are booked for their first live performance after publishing a recording.

What does it mean for the musician and the manager?  First and foremost that traditional career development strategies do not work anymore. A convincing stage performance is mandatory with a good touring strategy.  Recordings are often not profitable, but equally important in building the audience. Making the recording stream a revenue stream instead of the cost stream requires a very good understanding of the costs and benefits of the different digital channels. CEEMID also contains market information on these issues.

Career information in CEEMID

  • Milestones of the musician’s career
  • Level of professionalization, secondary career paths
  • Income level and basic live standards information
  • Production and concert volumes
  • Revenue breakup in all the three major income streams, i.e. publishing, recording and live.

The data is available for Croatia, Hungary and Slovakia. Breakup by genre, gender, birth year, age cohort, capital  / countryside is also possible.  Similar surveys are being conducted in the film production industry.

 

 

Műhelyszeminárium a magyar filmipar fejlődéséről

A rendezvény célja, hogy áttekintésük a magyar mozgóképes gyártás (és az megelőző előkészítő munkák és utómunkánk) fejlődési lehetőségeit. Az egész szakmát, ide értve a játékfilmes és tévés gyártás, előkészítést, utómunkát és szakigazgatást, jogkezelést, oktatást és archiválást lefedő szakmai közönséggel 360 fokos, teljes körű áttekintést szeretnék kapni arról, hogy

1. a szakma miként képzeli el a jövőjét 2016-17-ben?
2. Az egyes szakterületek milyen változásokat várnak a magyarországi munkakörnyezetektől terveik valóra váltásához?
3. Az ideális munkakörnyezet eléréséhez milyen fejlesztési, támogatási programokra van szükség
4. és milyen intézkedéseket várnának a munkatársaiktól, szakmai szervektől.

Aki szeretne a műhelymódszerrel jobban megismerkedni, vagy néhány gondolatébresztő összehasonlítást megnézni, ezen a linkek kattinthat végig néhány vitaindító diát.

Mapping the Croatian music industry

Daniel Antal presented the preliminary findings of the Croatian music industry research in the International Authors’ and Creators’ Conference (Međunarodna autorska kreativna konferencija, #MAKK2015) in Zagreb on 24 November 2015. The presentation was largely based on analysis of various CEEMID databases.

Four country comparison 2015

The Central European music industry, as shown by processing the data of more than 2000 musicians in the region is even more reliant on live performances than the British music industry.  Even though Croatia appears to be more similar to the UK than the region, a deeper analysis of the data reveals that this is not the case. The most important difference between mature markets and emerging markets is the lack of good distribution and monetization strategy for recorded music.

Collecting and analyzing industry data is very important for small, national music industries that do not have a large enough repertoire that can be easily promoted on global platforms such as Spotify, Deezer or YouTube.  New digital platforms produce relatively low income for Central and Southeastern European artists and labels, but they are growing at a rate similar to mature markets with a short, 1-5 years lag. Understanding the different strategies of global service providers, forthcoming liberalization and data-driven analytics are very important to maintain the share of domestic music in the radio and television channels and further expand it in the new channels.Digital distribution markets: Croatia and Hungary

More insights will be published on our blog and the forthcoming Regional music industry report. To be involved in the data collection and sharing of the Croatian national industry report please contact HDS-ZAMP, ZAPRAF, HGU or Unison in Croatian or CEEMID in English.

You can view the presentation slides below.