Category Archives: Magyarul

A második mozgóképes felmérés

A célunk az, hogy a mozgóképes szakmához kapcsolódó mintegy kétszáz szakmában dolgozók munkaerejének kihasználtságáról, megbecsültségéről és fejlesztési igényeiről világos képünk legyen.  Ennek érdekében egy olyan kérdőívet állítottunk össze, ami a kitöltők élethelyzetétől függően válogat kérdéseket – például a filmgyártásban dolgozók, az utómunka szakemberek, a még tanuló diákok, a gyesen lévők vagy a pályaelhagyók és nyugdíjasok eltérő kérdéseket kapnak.

A kérdések nagyrészt azonosak az első – lényegesen hosszabb és megterhelőbb – kérdőív kérdéseivel, az EU szakképzési kérdőívével, illetve az MKIK GVI állandó konjunktúrakutatási kérdéseivel.  Így a mozgóképes szakemberek utánpótlásáról, munkaerejük fejlesztéséről és karrier-helyezetükről európai és magyar összehasonlítást is fognak kapni.

A felmérés a következő részekből áll:

  • Általános demográfiai adatok
  • Mozgóképes szakmai végzettségre vonatkozó adatok felvétele (eltérő az egyetemi, főiskolai, felsőfokú szakmai és egyéb képzettséggel rendelkezők számára.)
  • Adatlap az elmúlt évben végzett szakmai munkáról – milyen produckiókban, milyen feladatkörben és mennyit dolgozott az elmúlt évben (eltérő a filmművészek és előkészítők, előadóművészek, színészek és tévés újságírók; gyártási szakemberek; utómunka szakemberek; a mozgóképes oktatásban és szakképzésben dolgozók; a filmes szakigazgatásban és örökségvédelemben dolgozók; a mozgóképes professzionális beszállítók, pl. könyvelés, biztosítás, catering, stb. számára.
  • Kérdések arról, hogy Ön milyen továbbképzésben vett részt – tervez részt venni – miért nem tervez részt venni.
  • Záró kérdések: tagság szakmai szervezetekben, és mire szokott a saját pénzéből költeni
  • Végül opcionális kérdések – mennyire elégedett a saját helyzetével, milyen tulajdonságai vannak, és mit gondol a magyar mozgóképes szakmák és a magyar gazdaság jövőjéről.

Azoknak, akik vállalkozást, intézményt vezetnek, a szakmai munka helyett rövid konjunktúra kérdéseket helyeztünk el – hogyan látja a megrendelés állományát, tervez-e felvenni vagy elbocsátani szakembereket, pályakezdőket.

A pályakezdők és diákok, illetve a jelenleg nem dolgozók, például szülési szabadságon, tanulmányi szabadságon lévők, valamint a pályaelhagyók és nyugdíjasok rövidített kérdőívet kapnak.

Összesen közel 200 filmes feladatkört értékeltünk foglalkoztatási (FEOR) és tevékenységi szempontból (TEÁOR).  Ha esetleg valamilyen feladatkört kihagytunk, keressen meg minket javaslataival.

A kérdőív terjesztéséhez már több mint egy tucat szakképző intézmény, nagy munkáltató és szakmai szövetség csatlakozott. [A részletes, naponta bővülő listát itt találja meg].  A legtöbb kitöltőnek nem ismerjük az email címét sem – a kérdőíveket azok kivételével, akik kifejezetten nálunk jelentkeztek azért, hogy szeretnék kitölteni a kérdőívet, a munkáltatójuk, szakmai szövetségük vagy iskolájuk juttatja el emailben.

A felvett adatok alapját fogják képezni – más információk mellett – annak a kutatásnak, amelyet a Magyar Nemzeti Filmalap Képzési és Innovációs Igazgatósága számára készítünk el szeptember 1-ig.  A kérdőív végén röviden kifejheti a kérdésekről a véleményét, amit csatolni fogunk a kutatási beszámolóhoz, és amit a Filmalap, a nagy munkáltatók és a szakképző intézmények vezetői is olvashatnak név nélkül.

Egyéni karrierkövetési program

Célunk az, hogy a zenészekhez hasonlóan egyéni karrierkövetési programot is indítsunk.  Ez azt jelenti, hogy a kitöltők opcionálisan létrehozhatnak egy titkos azonosító kódot, és regisztrálhatnak egy nem anonim adatbázisba.  A regisztrált tagok jövőre (és a következő években) új kérdőíveket kapnak, és ezt követően, 2019-től személyre szabottan visszakérheti saját szakmai előmenetelük adatait a kor- és pályatársakhoz képest.

Az egyéni karrierkövetéshez szükségünk van állandó elérhetőségre és olyan azonosító adatokra, amik alapján biztosak lehetünk arról, hogy az adatokat a megfelelő helyre adjuk vissza. Az elemzés során azonban az Ön nevével soha nem kötjük a kérdőív adatokat össze; erre csak akkor fogunk 2019-től sort keríteni, ha ezt Ön kifejezetten kéri.

Adatkezelés

A mostani felmérés a hatodik magyarországi felmérés, és a környező országokban három hasonló felmérést folytattunk le zenészek és filmes alkotók körében. Számunkra elsődleges, hogy Önök bízzanak bennünk, ezért az adataikat soha nem adjuk ki harmadik félnek – akár azonosítják magukat a karrierkövetési célból, akár nem.  A kutatási beszámolókat a döntéshozóknak úgy készítjük el, hogy abban nem szerepelnek egyedi azonosításra alkalmas adatok.  Erről részletesebben itt olvashatnak.

A legfontosabb röviden: az általunk használt szoftver (a SurveyMonkey nemzetközileg gyakran használt kérdőívkezelő program) olyan cookie-kat (sütiket) használ, amelyek megakadályozzák, hogy ugyanarról számítógépről vagy telefonról többen is kitöltsék a kérdőívet.  A kérdőívet személyenként egyszer lehet kitölteni.

Minden szervezetnek, terjesztőnek önálló belépési linket adtunk, és a bejövő IP címeket monitorozzunk. Ezzel kizárólag a technikai hibákat, és esetleges szándékos adatrombolást, vandalizmust próbáljuk kiszűrni.  Ha valahol problémát érzékelünk, akkor az adott szervezet munkavállalóinak, tagjainak egy új csatornát nyitunk, és a problémás belépési csatornát lezárjuk. Megítélésünk szerint ezek az adatok soha, vagy szinte soha nem lehetnek elvben sem alkalmasak az Ön azonosítására, de az adatokat az elemzés során már nem is használjuk.

Hol találják meg a hangfelvételek a magyar közönségüket?

Ezelőtt 20 évvel Magyarországon egyszerre körülbelül 100 ezer dal és hangfelvétel versenyzett a magyar hallgatóság kegyeiért: körülbelül ennyit lehetett hallani a rádióban, tévében és beszerezni az akkor még létező lemezboltokban.

A választékot a legális és az illegális internetes letöltések lényegesen megnövelték a kétezres évek elején. A tizes években pedig a streaming szolgáltatók egyszerre legalább 50 millió dalt tesznek elérhetővé. Magyarországon azonban összesen nem készült több mint 100 ezer hangfelvétel valaha. Nem csoda, hogy a magyar szerzők, előadók, kiadók szenvednek attól, hogy ebben a fokozódó versenyben eljussanak a legfontosabb közönségükhöz, a magyar emberekhez.

A tapasztalatok szerint a zenészek legjobban a YouTube-on találják meg a közönségüket. Igen ám, de ahogyan a jövedelmi adatokból látjuk (következő oldal), ezen a felületen nagyon kevesen tudnak látható jövedelemre szert tenni.

További részeredmények a 2017. évi magyarországi zenész felmérésből: zene17.ceemid.eu

A streaming szolgáltatásokon több milliárd ember figyelméért versenyez közel százmillió dal. Ebben a versenyben a legmodernebb, mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok segítenek összepárosítani a zenét a zenehallgatóval. Sajnos ezek az algoritmusok „nem értenek magyarul”, nem a magyar közönségen és nem a magyar hallgatóságon lettek tesztelve.

Kutatásunkkal párhuzamosan zajlik az első átfogó magyar streaming közönségkutatás, ahol arra fogjuk kérni a hallgatókat, hogy a hallgatási történetüket osszák meg velünk egy kérdőív kitöltésével együtt. Egyúttal várjuk érdeklődő magyar zenészek, kiadók részvételét is a kísérletünkben, amelyben olyan mesterséges intelligencián alapuló modelleket szeretnénk tesztelni, amelyek az egyes magyar előadók, stílusok, labelek zenéjét jobban összepárosítják a hasonló külföldi zenékkel és a várható érdeklődőkkel.

Ha még nem töltötte ki a 2017. évi kérdőívet, kérjen meghívót a zene kukac ceemid eu címen.

Magyar zenei szakemberek kérdőív 2017

Az ezévi kérdőív középponjtában a streamingszolgáltatókon szerezhető jövedelmek állnak. Elsősorban arra vagyunk kíváncsiak, hogy a hangfelvételek elkészítésére fordított pénz és energia mennyire térül meg a YouTube, a Spotify vagy más szolgáltatók bevételeiből, illetve, hogy a magyarországi zenék mennyire találják meg a közönségüket ezeken a platformokon.   A kutatással párhuzamosan közönségkutatást is végzünk.

A kérdőívet zenészek, DJ-k, producerek, technikusok, menedzserek, oktatók is kitölthetik, de a legtöbb kérdés idén a zenészekre illetve studiómérnökök és labelek számára értelmezhető.

A kérdőív kitöltése figyelmet igényel. A kérdőív viszonylag hosszú, aminek az oka az, hogy a zenei élet összetett. Az összesen öt kérdésblokkból négy átugorható (hangfelvételek, zenei rendezvények és koncertek, szerzői munka, részletes jövedelembontás) egy pedig opcionális (a zenészek élethelyzete más társdalmi csoportokhoz képest). Azonban ahhoz, hogy a magyarországi döntéshozók pontos képet alkothassanak az Ön helyzetéről, a jogkezelői feladatokról, a pályázati igényekről, az esetleges hatósági feladatokról, fontos volna, hogy a jövedelmi adatokat is megadja.

Ezen kívül a kérdőív alapján megállapítható, hogy a 2014 és 2015. évhez képest javultak vagy romlottak a jövedelmi viszonyok, fellépési lehetőségek, közönségszámok Magyarországon.

A kérdőíven az alábbi kérdések szerepelnek. Csak az általános statisztikai összegzést kell mindenkinek kitöltenie, a többit csak annak, akire vonatkozik. 

A kérdések sorszámai válaszadónként eltérnek. A gép azokat a kérdéseket, amelyek nem vonatkoznak Önre (a korábbi válaszai alapján) átugorja, így Önnek is időt takarítunk meg.

A válaszokat az esetlegesen túl alacsony bevételekkel kapcsolatban az Artisjus, a Mahasz, az EJI vezetői kapják meg, a pályázatokkal kapcsolatban pedig a Cseh Tamás Program döntéshozói.  Az MPRT vezetése a technikus helyzetére vonatkozó összegzést fog kapni. Az általános kérdésekre adott válaszokat a szakma számára publikálni fogjuk. Aki önálló visszajelzést kér, annak egy jelszóval védett területen adjuk vissza a saját adatait a többiek átlagával együtt. Egyedi adatokat és válaszokat se a fenti szervezeteknek, se másnak nem adunk át.

Kérdés Mire használjuk
Születési év Általános statisztikai összegzés
Nem Általános statisztikai összegzés
Mi az Ön jelenlegi foglalkozása? Melyik állítás írja le legjobban az Ön jelenlegi foglalkozási helyzetét? Általános statisztikai összegzés
Mi az Ön elsődleges szerepköre a magyar zenei életben? Általános statisztikai összegzés
Amennyiben van ilyen, mi az Ön másodlagos szerepköre a magyar zenei életben? Általános statisztikai összegzés
Ön melyik szervezetnek tagja (többet is megjelölhet) Általános statisztikai összegzés
Az elmúlt 12 hónapban döntően Magyarországon vagy külföldön élt? Általános statisztikai összegzés
Melyik országban tartózkodott a legtöbbet az elmúlt 12 hónapban? Általános statisztikai összegzés – külön külföldön élőkre
Kérjük, adja meg azt a megyét vagy megyei jogú várost, illetve a fővárost, ahol az elmúlt 12 hónapban a legtöbbet tartózkodott, függetlenül attól, hogy a lakcímkártyáján milyen adat szerepel. Általános statisztikai összegzés – csak Magyarországon
Mit mondana, Ön… [mekkora településen él] Általános statisztikai összegzés – külön külföldön élőkre
Az elmúlt tizenkét hónap során voltak Önnek problémái a számlafizetéssel a hónap végén? Általános statisztikai összegzés – külön külföldön élők
Közreműködött Ön valaha, nem csak az elmúlt 12 hónapban, kereskedelmi célú hangfelvétel elkészítésében? Hangfelvételek
Hány hangfelvétel elkészítésében működött közre az elmúlt 12 hónapban, és egész karrierje során? Hangfelvételek
Az Ön tudomása szerint ezek a dalok le lettek jelentve… Hangfelvételek
Jellemzően mekkora volt a magyar szövegű hangfelvételek aránya az elmúlt 12 hónapban készült hangfelvételei között? Ne töltse ki, ha nem készített hangfelvételt az elmúlt évben! Hangfelvételek
Önnek eddig, az összes forgalmazott hangfelvétele után mekkora jövedelmei voltak streamingből? Csak azokat írja be, ami az Ön részesedése volt, ha esetleg osztozott valakivel rajta! Hangfelvételek
Az ön által az elmúlt 12 hónapban készített hangfelvételek a tudomása szerint kaptak-e erre támogatást a Cseh Tamás Programirodától? Hangfelvételek
Hol és milyen jól találták meg ezek a hangfelvételek a közönségüket? – Apple Music Hangfelvételek
Hol és milyen jól találták meg ezek a hangfelvételek a közönségüket? – Bandcamp Hangfelvételek
Hol és milyen jól találták meg ezek a hangfelvételek a közönségüket? – CD/DVD lemezen Hangfelvételek
Hol és milyen jól találták meg ezek a hangfelvételek a közönségüket? – Deezer Hangfelvételek
Hol és milyen jól találták meg ezek a hangfelvételek a közönségüket? – Fekete lemez, vinyl Hangfelvételek
Hol és milyen jól találták meg ezek a hangfelvételek a közönségüket? – Google Play Hangfelvételek
Hol és milyen jól találták meg ezek a hangfelvételek a közönségüket? – Ingyenes letöltés Hangfelvételek
Hol és milyen jól találták meg ezek a hangfelvételek a közönségüket? – iTunes Hangfelvételek
Hol és milyen jól találták meg ezek a hangfelvételek a közönségüket? – Kazetta Hangfelvételek
Hol és milyen jól találták meg ezek a hangfelvételek a közönségüket? – Rádió Hangfelvételek
Hol és milyen jól találták meg ezek a hangfelvételek a közönségüket? – SoundCloud Hangfelvételek
Hol és milyen jól találták meg ezek a hangfelvételek a közönségüket? – Spotify Hangfelvételek
Hol és milyen jól találták meg ezek a hangfelvételek a közönségüket? – Tévé Hangfelvételek
Hol és milyen jól találták meg ezek a hangfelvételek a közönségüket? – YouTube Hangfelvételek
Ki terjeszti az Ön, Önök felvételeit ezen a csatornán? Hangfelvételek
Az elmúlt 12 hónapban Ön kapott pénzt fellépésért, vagy dolgozott zenei rendezvényen pénzért? Koncertek és zenei rendezvények
Fizetett fellépések (rendezvények) száma – Budapest Koncertek és zenei rendezvények
Fizetett fellépések (rendezvények) száma – külföld Koncertek és zenei rendezvények
Fizetett fellépések (rendezvények) száma – vidék Koncertek és zenei rendezvények
Jellemzően mekkora volt a magyar nyelvű produkciók aránya az elmúlt 12 hónapban? Koncertek és zenei rendezvények
Mekkora volt az átlagos (fizető) nézőszám és a belépő ára a rendezvényeken? Koncertek és zenei rendezvények
Hány önkormányzat, állam, vagy vállalat által fizetett, a közönség számára ingyenes fellépése volt? Koncertek és zenei rendezvények
Miből finanszírozták a fellépéseket, turnékat? Koncertek és zenei rendezvények
Átlagosan hányan dolgoztak a fellépésen a művészeken kívül (technikusok, segítők, biztonságiak, stb.) Koncertek és zenei rendezvények
Kaptak a turnéhoz, vagy előzenekar fogadásához támogatást a Cseh Tamás Programirodától? Koncertek és zenei rendezvények
Jegyzett-e be művet, vagy készített-e megrendelésre szerzői alkotást az elmúlt 12 hónapban? Szerzői alkotások
Mi jellemző az Ön alkotói munkájára? (több választ is megjelölhet!) Szerzői alkotások
Az elmúlt 12 hónapban Ön kapott jogdíjat…. Szerzői alkotások
elentek meg Önnek művei valaha, nem csak az elmúlt 12 hónapban, nyomtatásban is? (Kettőt is megjelölhet) Szerzői alkotások
Jelentek meg Önnek művei valaha, nem csak az elmúlt 12 hónapban, nyomtatásban is? (Kettőt is megjelölhet) Szerzői alkotások
Csak abban az esetben tesszük fel a jövedelmi kérdéseket, ha ehhez hozzájárul Jövedelmi viszonyok
Kérem, hogy adja meg a zenéhez, és az esetlegesen nem zenéhez kapcsolódó hozzávetőleges éves, vagy havi bruttó jövedelmét! (Egy formában adja meg, amelyik kényelmesebb!) Jövedelmi viszonyok
Hány hány zenésztársával és menedzserrel szokott osztozni a csoportos (zenekari, kórus, stb) jövedelmeken? Jövedelmi viszonyok
Kérem, hogy adja meg a különböző, zenéhez kapcsolódó forrásokból származó személyes éves jövedelmét az elmúlt 12 hónapban! (részletes bontás) Jövedelmi viszonyok
Ön indult-e valaha a Cseh Tamás Program, a PANKKK vagy az NKA zenei pályázatain valaha? Pályázati kérdések
Kérem, válassza ki azokat az okokat, amelyek jól indokolják, hogy miért nem indult a Cseh Tamás Program, a PANKKK vagy az NKA zenei pályázatain! Pályázati kérdések
Milyen szolgáltatások kedvéért regisztrálna Ön egy ilyen oldalon? Pályázati kérdések
Melyik pályázati rendszerrel kapcsolatban van tapasztalata? Pályázati kérdések
Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal a Cseh Tamás Program pályázati lehetőségeit illetően? Pályázati kérdések
Milyen szolgáltatások kedvéért regisztrálna Ön egy ilyen oldalon? Pályázati kérdések
Hány éves korában fejezte be a nappali iskolai tanulmányait? Opcionális – zenészek helyzete
Melyik áll a legközelebb az Ön véleményéhez az ingyenes koncertek támogatásával kapcsolatban? Opcionális – pályázati kérdések
Mit vár Ön az elkövetkező 12 hónaptól: a következő 12 hónap alatt jobb lesz, rosszabb lesz, vagy ugyanolyan marad… Opcionális – zenészek helyzete
Kérem, hogy mondja meg, mennyire ért egyet velük önmagára nézve! Soronként egy válasz lehetséges! Opcionális – zenészek helyzete
Az elmúlt 12 hónapban lépett-e fel, dolgozott-e külföldi országokban? Opcionális – zenészek helyzete
Melyik országban volt fizetett fellépése, vagy azzal kapcsolatos munkája az 12 hónapban? Opcionális – zenészek helyzete
Egyéb más okból járt Ön külföldön az elmúlt 12 hónapban? Opcionális – zenészek helyzete
Van további olyan közérdekű információja, ami segíthet a válaszai, a magyar zenei jövedelmek jobb megértéséhez? [nem kötelező válaszolni] Opcionális – visszajelzés kommentár
A kérdőívvel kapcsolatos megjegyzése? [nem kötelező válaszolni] Opcionális – visszajelzés kommentár
Van olyan szakmai szervezet, akit fel kéne kérnünk arra, hogy terjessze ezt a kérdőívet? Ha igen, adja meg a kontaktszemély nevét, email címét.  A saját adatait ne adja meg! [nem kötelező válaszolni] Opcionális – visszajelzés kommentár
Szeretné kizárólag a saját adatait a többi válaszadó átlagolt adatával visszakapni? [nem kötelező válaszolni] Opcionális – visszakéri a saját adatait
A kód második része: válasszon egy szint! Opcionális – visszakéri a saját adatait
A kód harmadik része: válasszon egy hangszert! Opcionális – visszakéri a saját adatait
A kód negyedik része: válasszon egy országkódot! Opcionális – visszakéri a saját adatait

A filmipari, filmművészeti és mozgóképes felmérés folytatása

A Magyar Nemzeti Filmalap meghívására a magyar mozgóképes szakma meghatározó szervezetei és vállalkozásai, összesen 46 szervezett vett részt azon a műhelyszemináriumon, ahol igyekeztünk áttekinteni a magyar filmipar és filmművészet továbbfejlődésének lehetséges céljait, útjait és nehézségeit. A felmérésbe szeretnénk lehetőleg minden magyar mozgóképes vállalkozást, magánszemélyt és szervezetet bevonni (lent jelentkezhet).

Kapcsolódó anyagok:
– Mit értünk filmipar és filmművészet alatt? Kikből áll a mozgóképes szakma?
– A magyar audiovizuális iparágak felmérése

A szakmai szövetségekben aktív vállalkozásokat és munkatársaikat a szövetségeken keresztül fogjuk megkeresni kérdőívünkkel. Ugyanakkor a kisebb vállalkozások és a filmmel foglalkozó szakemberek számára mindenképpen szeretnék megadni a felmérésben való részvétel lehetőségét, akkor is, ha esetleg nem aktívak semmilyen szakmai szövetségben, szakszervezetben.  Az alábbi linkeken olyan adategyeztető oldalaink vannak, ahol a vállalkozások és a magánszemélyek is feliratkozhatnak a felmérésben való részvételre.

Vállalkozások:

Mozik és moziüzemeltetők. Majdnem minden moziüzemeltető adatai rendelkezésünkre állnak, de egyes esetekben hiányosan. A moziüzemeltetők adatlapját itt tekintheti át és egészítheti ki.

Magánszemélyek:

Magánszemélyek, például színművészek, technikusok, filmes hallgatók itt jelentkezhetnek a felmérésbe. Csak egy e-mail címet kérünk, ahova eljuttathatjuk a kérdőívet.

Mit értünk a filmipar alatt? Kikből áll a magyar mozgóképes szakma?

Az alábbi ábrát az Európai Unió kutatóintézete által alkalmazott séma alapján adaptáltuk Magyarországra, illetve a dokumentum- (természet-), animációs- és rövidfilmre, valamint a zenei és reklámklipekre is. Az ábrán narancssárga színnel jelölt szakmai csoportok, iparági szereplők helyzetéét, fejlődési lehetőségeit, versenyképességét és az ott foglalkoztatottak körülményeit, a létszámát, jövedelmeit szeretnénk bemutatni a döntéshozóknak.

A lenti ábra egérrel és navigációs gombokkal nagyítható, mozgatható, zoomolható.


Teljes képernyőn: A magyar filmipari vertikum szerkezete
Felhasznált forrás:

De Vinck, Sophie, and Sven Lindmark. 2012. “Statistical, Ecosystems and Competitiveness Analysis of the Media and Content Industries: The Film Sector.” EUR 25277-EN. Luxembourg: Publications Office of the European Union, 2012: Joint Research Centre of the European Commission – Institute for Prospective Technological Studies. http://ftp.jrc.es/EURdoc/JRC69525.pdf.

A magyar audiovizuális iparágak felmérése

A Magyar Nemzeti Filmalap felkérésére készül a magyar filmipar részletes térképe. Az adatokból a Filmalap az OrienTax és a Candole Partners segítségével elkészíti a magyar filmipar első iparági jelentését, amelyből a hazai és a nemzetközi szakma valamint a kormányzat megtudhatja, hogy milyen létszámmal, mekkora hozzáadott értékkel és gyártási kapacitással dolgozik a hazai ipar.

A kreatív és kulturális iparágak jellemzője, hogy kreatív, technikus és menedzser munkatársak is döntően projektalapon, gyakran változó szerepkörben dolgoznak. A kreatívipari dolgozók ritkán dolgoznak 8 órás munkaviszonyban és öt főnél nagyobb vállalkozásnál.

A Magyarországon is alkalmazott, eredetileg a termelő iparágakra kialakított nemzeti és nemzetközi (ENSZ, EU) gazdaságstatisztikai rendszerek a kreatív iparágakat, így a filmipart, a televíziózást vagy a zeneipart nem tartják külön nyilván. A hivatalos adatrendszer az öt főnél kisebb vállalkozásokról csak kevés adatot gyűjtenek, ezért az egész EU-ban a hivatalos statisztikákban közöltnél lényegesen magasabb a kreatívipari foglalkoztatottság és a GDP-hez való hozzájárulás mértéke.

A célunk az, hogy az eddigieknél sokkal pontosabb képet adjunk az audiovizuális iparágak, és különösen a filmipar működéséről. Ennek az egyik célja az, hogy ne becsüljük alá a filmiparba érkező közvetett és közvetlen támogatások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási hatását. A másik célja az, hogy a globális versenyben működő magyar filmes-, tévés-  és reklámfilmes gyártás tényleges méretéről, teljesítőképességéről, szakember-ellátottságáról a nemzetközi partnerek jobb képet kapjanak.

Annak érdekében, hogy a hivatalos statisztikai adatokat és az iparág saját adatait különféle adattérképek segítségével össze tudjuk kötni, és a hiányokat ki tudjuk egészíteni, 2016. januárjában a filmes szakmai szervezetek bevonásával anonim, kérdőíves felmérést szeretnénk folytatni  az audiovizuális iparban dolgozók körében.

További háttérként és illusztrációként az adatgyűjtés céljáról és a gyűjtött adatok köréről itt, a módszertani háttéréről itt tájékozódhat. Egy-egy rövid magyar és horvátországi példa,  illetve egy hosszabb, a magyarországi zeneiparról készült felmérés példája pedig itt érthető el. A kutatás lebonyolítása pedig a 2015 első felében történt hazai zeneipari felméréshez hasonlóan fog történni 2015. decembere és 2016. februárja közöt.

A magyar nemzeti jövedelemhez és a foglalkoztatottsághoz való hozzájárulás szempontjából szeretnénk megérteni a filmes szakemberek munkakörülményeit és fejlődési lehetőségeit.

  • Kreatív kapacitások: forgatókönyvírók, rendezők, zeneszerzők, producerek és a munkájukat segítő jelmez- és helyszíntervezők, sound designerek, zenei rendezők, dramaturgok, helyszínkeresők munkakörülményei, fejlődési lehetőségei és kapacitásai a hazai, koprodukciós és szervízmunkák számára, és persze a filmekben szereplő előadóművészek, színművészek és statisztikák.
  • Gyártási kapacitások: az egészestés játékfilmek, tévéműsorok és reklámfilmek gyártási kapacitásai. Operatőrök és kameramanok, focus pullerek, kameratechnikusok, fotósok. Világosítók és hangtechnikusok. Berendezők, építészek és statikusok, a helyszíneken dolgozó szakemberek best boy, rigger, grip és más feladatkörben. Kaszkadőrök, speciális effektek szakértői. Kellékesek, sminkesek és öltöztetők, fodrászok. Szállítók, cateringesek, személyszállítók. Mennyien vannak, milyen körülmények között dolgoznak? Hogyan jutnak el hozzájuk a közvetett és közvetlen támogatások.
  • Utómunka kapacitások: Vágók és segítőik, fényezők, hanvágók és segítőik, feliratozók és a munkájukat koordináló, irányító, segítő személyzet. Hány vállalkozás, mekkora éves kapacitással és milyen körülmények között dolgozik Magyarországon?
  • Filmforgalmazók: plázákban és art mozikban, digitálisan, DVD-n. Televíziós műsorok beszerzői, reklámfilmek értékesítői és beszerzői.

Milyen zenei környezetben szeretnénk dolgozni 2016-ban?

A Cseh Tamás Programiroda ex ante pályázati értékelését egy, nemzetközi fejlesztési környezetben és EU programok előzetes értékelésében használt módszerrel, a 8 mező módszerrel vizsgáltuk. A 8 mező módszer keretében a több mint 10 szakmát képviselő, több mint 70 résztvevő csoportmunkáját a témához értő moderátor, a tanácsadó és segítői irányították. Összesen négy napon, három csoportban, Budapesten és Debrecenben tartottunk ilyen csoportos probléma feltérképező és megoldás kereső műhelyszemináriumokat 2015. áprilisában és májusában.

A módszer kifejezetten alkalmas támogatási programok kiírásainak megtervezésére, bővítésére és átalakítására, mert a programalkotáshoz szükséges információkat strukturáltan, a program szakszerű lebonyolításához és monitoringához szükséges elvárt eredmények, eredmény- és hatásindikátorok segítségével kapjuk meg. A csoport kialakítása azt segíti elő, hogy az egyes programokat többször ellenőrizve rögzítsük: pl. a zenészeket segítő intézkedés költségvonzatát, hasznosságát menedzserek és technikusok is értékelik.

A 8 mező módszer sémája a zeneipar esetében
A 8 mező módszer sémája a zeneipar esetében

Az adott problémákat nem panaszként, hanem megváltoztatandó tényként rögzítettük. Például azt, hogy túl kevés olyan magyar lemez jelenik meg, aminek érdemi jogdíjbevétele van, úgy fogalmaztuk meg, hogy jelenjen több üzletileg sikeres magyar album.

A problématérkép további pontosítása érdekében a csoportos foglalkozások között online kutatás keretében 1088 zeneipari szakember véleményét kérdeztük meg az első három csoportos szemináriumon kialakult problématérképről és javaslatokról. A szakemberek a problémákat a szükséges anyagi ráfordítások mértéke (fontosság) és az időbeli prioritás (sürgősség) szerint értékelték. Az értékeléseket az első három csoportos foglalkozáshoz hasonlóan, részben átfedő szakértői körrel végeztük el 2015. május 12-én a debreceni Lovardában. A javaslatok megfogalmazásánál, értékelésénél és utólagos áttekintésénél mindig voltak jelen előadóművészek, hang-, fény- és színpadtechnikusok, programszervezők, zenekari és turnémenedzserek és szállítók. Ezzel a módszerrel a széleskörű szakmai konszenzus, a megvalósíthatóság és a reális költségvonzatok megteremtése volt a cél.

A kutatás keretét képező mindmap kialakítása
A kutatás keretét képező mindmap kialakítása

A 2. lépésben az elvárt környezetváltozás értékeléseként azt kellett megfogalmazniuk a szakembereknek, hogy a több üzletileg sikeres albumtól milyen változást várnak a saját munkakörnyezetükben. Ebben a példában a zenészek, producerek magasabb előadói- és produceri jogdíjakra számítanak, amit a 7. ellenőrző mezőben ellátunk megfelelő hatásindikátorral: pl. a Magyarországon összesen kifizetett nyilvános előadási jogdíj (Recording Industry in Numbers mutató), vagy a zenészek által kapott összes előadói jogdíj (a zeneipari jelentés keretében felmérendő). Ezeknek az indikátoroknak az ellenőrző értékei a CEEMID adatbázisaiban megtalálhatók.

A 3. fejlesztések mezőben megállapítottuk, hogy az adott környezetváltozáshoz szükséges fejlesztési lépések mik lehetnek, és ezek kapcsolódnak a Cseh Tamás Programhoz, esetleg érintetnek-e már meglévő alprogramokat. Ennél a példánál maradva, a Cseh Tamás Programhoz kapcsolódik az elvárt fejlődés, de nem kapcsolódik a mostani alprogramokhoz. Ugyan az Induló előadók alprogram keretében el lehet számolni hangfelvétel készítésének költségeit, és bizonyos mértékben azok marketing költségeit is, kiadási költségeket nem. A programnak sem a céljai, sem a pályázóktól elvárt eredmények (eredményindikátorok) terén nem jelennek meg az előadói jogdíjak (és jogdíjelőlegek). A 6. ellenőrző mezőben, az eredményindikátoroknál arra teszünk javaslatot, hogy amennyibe egy alprogramnak célja lesz a sikeres lemezek kiadásának támogatása, az alprogram várható összes nyertese mekkora jogdíjnövekményre fog szert tenni. (Ez annyiban tér el a hatásindikátortól, hogy ott az alprogramban részt vevők és nem részt vevő többiek eredményei is szerepelnek.)

A 4. mezőben egyes intézkedések szerepelnek, amelyek konkrét, a Cseh Tamás Program keretében értelmezhető, vagy más fejlesztési kontextusban (pl. állami közpolitika-alkotás keretében) értelmezhető feladatokat tartalmaznak. Ezeket a javaslatokat a későbbiekben két intézkedési csoportba soroltuk. A támogató intézkedések a Cseh Tamás Programiroda meglévő szolgáltatásainak fejlesztését, vagy új pályázati programok szakmai előkészítését jelentik. A pályázati intézkedések a pályázati kiírások megalkotását, bővítését vagy feltételeinek módosítását jelentik.

Az előző példánál maradva, megfogalmazódik az „Út az első lemezszerződéshez” intézkedés, ami önálló pályázati kiírásként, vagy a meglévő pályázati kiírások módosítási javaslataként is elképzelhető, sőt, leginkább mindkettőként, hiszen a legtöbb magyar kezdő és már nem kezdő zenésznek sincsen ún. exklúzív lemezszerződése. (Az „exkluzív lemezszerződés” a lemezipar nemzetközileg nagyjából egységes tartalmú, iparági standard, kereskedelmi célú lemezek készítésére és kiadására vonatkozó szerződése.) Az 5. ellenőrző mezőben azokat a pályázati elvárásokat rögzítjük, amit esetleges pályázta kiírása esetén a pályázónak vállalnia kell a sikeres utóértékeléshez.

Az első műhelyszemináriumon kialakult problématérkép
Az első műhelyszemináriumon kialakult problématérkép

A követő kérdőívben minden intézkedési elképzelésre rákérdeztünk, azt a résztvevők értékelték, aszerint, hogy önrésszel vagy anélkül szeretnének-e részt venni a programban, és ha igen, milyen jogdíjnövekményt vállalnának, illetve milyen szerződéses garanciákat tudnának felvállalni a támogatási szerződésben.

A kérdőívben a válaszolók széles körének alkalma volt további fejlesztési elképzeléseket is megvalósítania, amelyeket a fontosabb hatás- és eredményindikátorokhoz (pl. közönség növelése, jogdíjnövekmény) kötöttünk, és kértünk indikatív költségvetést a saját forrásokra és a várt, külső forrásokra is. Ugyan viszonylag sokan szeretnének részt venni az „út az első lemezszerződés” programban, akár mentorálasként, akár anyagi támogatásként fogalmaztuk meg az intézkedést, de a megkérdezettek a lemezekre vonatkozó elképzeléseiket módosítva, saját szájuk íze szerint is megadhatták. Összesen mintegy 460 ilyen projektelképzelést kaptunk, ami alapján elsősorban a pályázati projektek várható önrész- és támogatási szükségletét értékeltük.

Kapcsolódó: Recorder Blog – Körvonalazódik az országos könnyűzenei helyzetkép (2015. május 19.)

A Music Hungary nyitóelőadása: az első zeneipari jelentés főbb tanulságai és ajánlásai

2015 május 28-29-én került sor a Sziget és a ProArt rendezésében a második Music Hungary konferenciára Egerben. A nyitóelőadáson az első magyaroszági zeneipari jelentés szerzőjeként Antal Dániel ismertette a 143-oldalas tanulmány legfontosabb megállapításait és ajánlásait.

A teljes jelentés: zeneipar.info