Category Archives: Hungary

Hol találják meg a hangfelvételek a magyar közönségüket?

Ezelőtt 20 évvel Magyarországon egyszerre körülbelül 100 ezer dal és hangfelvétel versenyzett a magyar hallgatóság kegyeiért: körülbelül ennyit lehetett hallani a rádióban, tévében és beszerezni az akkor még létező lemezboltokban.

A választékot a legális és az illegális internetes letöltések lényegesen megnövelték a kétezres évek elején. A tizes években pedig a streaming szolgáltatók egyszerre legalább 50 millió dalt tesznek elérhetővé. Magyarországon azonban összesen nem készült több mint 100 ezer hangfelvétel valaha. Nem csoda, hogy a magyar szerzők, előadók, kiadók szenvednek attól, hogy ebben a fokozódó versenyben eljussanak a legfontosabb közönségükhöz, a magyar emberekhez.

A tapasztalatok szerint a zenészek legjobban a YouTube-on találják meg a közönségüket. Igen ám, de ahogyan a jövedelmi adatokból látjuk (következő oldal), ezen a felületen nagyon kevesen tudnak látható jövedelemre szert tenni.

További részeredmények a 2017. évi magyarországi zenész felmérésből: zene17.ceemid.eu

A streaming szolgáltatásokon több milliárd ember figyelméért versenyez közel százmillió dal. Ebben a versenyben a legmodernebb, mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok segítenek összepárosítani a zenét a zenehallgatóval. Sajnos ezek az algoritmusok „nem értenek magyarul”, nem a magyar közönségen és nem a magyar hallgatóságon lettek tesztelve.

Kutatásunkkal párhuzamosan zajlik az első átfogó magyar streaming közönségkutatás, ahol arra fogjuk kérni a hallgatókat, hogy a hallgatási történetüket osszák meg velünk egy kérdőív kitöltésével együtt. Egyúttal várjuk érdeklődő magyar zenészek, kiadók részvételét is a kísérletünkben, amelyben olyan mesterséges intelligencián alapuló modelleket szeretnénk tesztelni, amelyek az egyes magyar előadók, stílusok, labelek zenéjét jobban összepárosítják a hasonló külföldi zenékkel és a várható érdeklődőkkel.

Ha még nem töltötte ki a 2017. évi kérdőívet, kérjen meghívót a zene kukac ceemid eu címen.

Made in Hungary: Studies in Popular Music

Being visible in the world is always difficult in the Central and Eastern European region.  Made in Hungary is the first book in the Popular Music Studies series of Routledge from the region.   A description of our first datasets, the motivation of the research and the CEEMID concept is laid out as a closing, quantitative chapter in the book.

Emília Barna, Tamás Tófalvy from the Department of Sociology and Communication of the Budapest University of Technology and Economics put a lot of enthusiastic work into editing this book.  I hope that in the future we will find a research and educational cooperation with their great team in Budapest.

A filmipari, filmművészeti és mozgóképes felmérés folytatása

A Magyar Nemzeti Filmalap meghívására a magyar mozgóképes szakma meghatározó szervezetei és vállalkozásai, összesen 46 szervezett vett részt azon a műhelyszemináriumon, ahol igyekeztünk áttekinteni a magyar filmipar és filmművészet továbbfejlődésének lehetséges céljait, útjait és nehézségeit. A felmérésbe szeretnénk lehetőleg minden magyar mozgóképes vállalkozást, magánszemélyt és szervezetet bevonni (lent jelentkezhet).

Kapcsolódó anyagok:
– Mit értünk filmipar és filmművészet alatt? Kikből áll a mozgóképes szakma?
– A magyar audiovizuális iparágak felmérése

A szakmai szövetségekben aktív vállalkozásokat és munkatársaikat a szövetségeken keresztül fogjuk megkeresni kérdőívünkkel. Ugyanakkor a kisebb vállalkozások és a filmmel foglalkozó szakemberek számára mindenképpen szeretnék megadni a felmérésben való részvétel lehetőségét, akkor is, ha esetleg nem aktívak semmilyen szakmai szövetségben, szakszervezetben.  Az alábbi linkeken olyan adategyeztető oldalaink vannak, ahol a vállalkozások és a magánszemélyek is feliratkozhatnak a felmérésben való részvételre.

Vállalkozások:

Mozik és moziüzemeltetők. Majdnem minden moziüzemeltető adatai rendelkezésünkre állnak, de egyes esetekben hiányosan. A moziüzemeltetők adatlapját itt tekintheti át és egészítheti ki.

Magánszemélyek:

Magánszemélyek, például színművészek, technikusok, filmes hallgatók itt jelentkezhetnek a felmérésbe. Csak egy e-mail címet kérünk, ahova eljuttathatjuk a kérdőívet.

A magyar audiovizuális iparágak felmérése

A Magyar Nemzeti Filmalap felkérésére készül a magyar filmipar részletes térképe. Az adatokból a Filmalap az OrienTax és a Candole Partners segítségével elkészíti a magyar filmipar első iparági jelentését, amelyből a hazai és a nemzetközi szakma valamint a kormányzat megtudhatja, hogy milyen létszámmal, mekkora hozzáadott értékkel és gyártási kapacitással dolgozik a hazai ipar.

A kreatív és kulturális iparágak jellemzője, hogy kreatív, technikus és menedzser munkatársak is döntően projektalapon, gyakran változó szerepkörben dolgoznak. A kreatívipari dolgozók ritkán dolgoznak 8 órás munkaviszonyban és öt főnél nagyobb vállalkozásnál.

A Magyarországon is alkalmazott, eredetileg a termelő iparágakra kialakított nemzeti és nemzetközi (ENSZ, EU) gazdaságstatisztikai rendszerek a kreatív iparágakat, így a filmipart, a televíziózást vagy a zeneipart nem tartják külön nyilván. A hivatalos adatrendszer az öt főnél kisebb vállalkozásokról csak kevés adatot gyűjtenek, ezért az egész EU-ban a hivatalos statisztikákban közöltnél lényegesen magasabb a kreatívipari foglalkoztatottság és a GDP-hez való hozzájárulás mértéke.

A célunk az, hogy az eddigieknél sokkal pontosabb képet adjunk az audiovizuális iparágak, és különösen a filmipar működéséről. Ennek az egyik célja az, hogy ne becsüljük alá a filmiparba érkező közvetett és közvetlen támogatások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási hatását. A másik célja az, hogy a globális versenyben működő magyar filmes-, tévés-  és reklámfilmes gyártás tényleges méretéről, teljesítőképességéről, szakember-ellátottságáról a nemzetközi partnerek jobb képet kapjanak.

Annak érdekében, hogy a hivatalos statisztikai adatokat és az iparág saját adatait különféle adattérképek segítségével össze tudjuk kötni, és a hiányokat ki tudjuk egészíteni, 2016. januárjában a filmes szakmai szervezetek bevonásával anonim, kérdőíves felmérést szeretnénk folytatni  az audiovizuális iparban dolgozók körében.

További háttérként és illusztrációként az adatgyűjtés céljáról és a gyűjtött adatok köréről itt, a módszertani háttéréről itt tájékozódhat. Egy-egy rövid magyar és horvátországi példa,  illetve egy hosszabb, a magyarországi zeneiparról készült felmérés példája pedig itt érthető el. A kutatás lebonyolítása pedig a 2015 első felében történt hazai zeneipari felméréshez hasonlóan fog történni 2015. decembere és 2016. februárja közöt.

A magyar nemzeti jövedelemhez és a foglalkoztatottsághoz való hozzájárulás szempontjából szeretnénk megérteni a filmes szakemberek munkakörülményeit és fejlődési lehetőségeit.

  • Kreatív kapacitások: forgatókönyvírók, rendezők, zeneszerzők, producerek és a munkájukat segítő jelmez- és helyszíntervezők, sound designerek, zenei rendezők, dramaturgok, helyszínkeresők munkakörülményei, fejlődési lehetőségei és kapacitásai a hazai, koprodukciós és szervízmunkák számára, és persze a filmekben szereplő előadóművészek, színművészek és statisztikák.
  • Gyártási kapacitások: az egészestés játékfilmek, tévéműsorok és reklámfilmek gyártási kapacitásai. Operatőrök és kameramanok, focus pullerek, kameratechnikusok, fotósok. Világosítók és hangtechnikusok. Berendezők, építészek és statikusok, a helyszíneken dolgozó szakemberek best boy, rigger, grip és más feladatkörben. Kaszkadőrök, speciális effektek szakértői. Kellékesek, sminkesek és öltöztetők, fodrászok. Szállítók, cateringesek, személyszállítók. Mennyien vannak, milyen körülmények között dolgoznak? Hogyan jutnak el hozzájuk a közvetett és közvetlen támogatások.
  • Utómunka kapacitások: Vágók és segítőik, fényezők, hanvágók és segítőik, feliratozók és a munkájukat koordináló, irányító, segítő személyzet. Hány vállalkozás, mekkora éves kapacitással és milyen körülmények között dolgozik Magyarországon?
  • Filmforgalmazók: plázákban és art mozikban, digitálisan, DVD-n. Televíziós műsorok beszerzői, reklámfilmek értékesítői és beszerzői.

Granting and policy evaluation framework in Hungary

The data and intelligence of CEEMID was used in Hungary to create an ex ante evaluation of the new Cseh Tamás Program to support popular music development in Hungary.  Our mandate was to create concrete granting proposals that have a high chance of making a change in terms of the later royalty earning capabilities of artists.

In the first phase of the project, we made two workshops with the eight fields development method to understand the challenges and existing working practices that result in a low level of royalties paid out in Hungary. This methodology requires a groupwork of all stakeholders and professionals of the industry. In this case, we worked in groups of 30-40, covering various artists, stage, light, sound technicians, producers, managers and even band transporters.  One group predominantly was Budapest-based and one in Eastern Hungary, to have a different view on working and market conditions in the metropolitan city and in the countryside. While royalties are not applicable for live music, it was well understood by the granting authority and the music industry that royalties cannot grow without a healthy live music sector in the country.

In the workshop, the consultant with several aides facilitates a very structured conversation that starts with a desired state of the industry which is not described by slogans but by actual characterizations of a desired working environment.   Instead of envisioning that “everybody gets a grant”, we describe the ideal project planning and management cycle of a new tour or record to see how a granting can fit into this workflow and what type of grants add effective assistance to realize goals.  For each goal and change we envision how that effects the work of the performing artists, her manager, the technician crew, even the schedule of the tour bus driver.  We discuss if the change makes any material change in the way we can prepare for a new album release.

In the latter stages what sort of changes we envision in day practices, programmers, institutions and what concrete steps are needed to be made to get there.  As a controlling step, we assign indicators that can be objectively judged, and which can show the degree of change if recommended actions are taken.

The advantage of the eight-fields methodology, which was originally developed to support EU and global aid program design is that it allows conflicting viewpoints, finding consensus, and display very highly detailed policy and program scenarios already in a day. It is generally a very enjoyable experience for artists and professionals.  If the workshop takes place over 2 days, a first draft program is already presented on the second morning and by the end of the day participants usually have a detailed program.  In this case, we came up with dozens of concrete proposals, many of which could be addressed to the stakeholders themselves without any action taken from the granting authority.

In the next stage we carried out the annual CEEMID Music Professional Survey with additional questions where artists, managers and technicians could rate the proposals.  They could also optionally give their next year development priorities in the fields of live performances, recordings and composition, in the context of their current work, pre-existing financing and professional assistance of financial assistance needs.  In Hungary, more than 1000 music professionals filled out the survey in 2015.

At the end of the workshop and the survey, we could present a very comprehensive policy and granting program, with preliminary estimates on granting needs, ideal and minimum grant sizes, and grant contractual conditions to avoid grant calls that cannot be contracted out to winners due to unrealistic prerequisites.

These results, with suggested cultural policy indicators, program indicators and budgetary outlines were presented to the granting authority of the Cseh Tamás Program (currently named: Hangfoglaló)

A magyar zeneipari szakemberek felmérése 2015-ben

A magyar zeneipari szakemberek második felmérése a Cseh Tamás Programiroda Jogdíjbevételeket Növelő Alprogramjának kutatásához kapcsolódóan történt meg.  A zeneipari szakemberek körében  az élő zenei rendezvények (koncertek és DJ produkciók), a hangfelvételek, a szerzői munka, a zenei oktatás és nevelés, valamint a zenei támogatások témakörében végeztünk tényfeltáró és értékelő kutatást, amelyben 1088 szakember vett részt.

A felmérésben a CEEMID Musician Survey 2014 adatainak újrafelvétele is megtörtént,  így az élő produkciók, a hangfelvételek, a szerzői munka és zeneműkiadás kapacitásainak, kibocsátásnak, árainak és hozzáadott értékének alapadatai is rendelkezésre állnak a CEEMID Music Development Hungary 2015 Datasetben.

A felmérésben partner volt (ábécé sorrendben) az Artisjus, a DJ és Producer Szövetség (Magyar Lemezlovas Egyesület), az EJI, a Hangszeresek Országos Szövetsége, a Hallgass Hazait program, a Magyar Jazz Szövetség, a Magyar Professzionális Rendezvénytechnikai Társaság,a Mahasz, a Magyar Zenészbázis Egyesület, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége és az Öröm a zene program. A felmérés alapján a Cseh Tamás Programiroda ideiglenes kollégiuma számára pályázati javaslatok születtek, illetve egy publikáció alatt álló tanulmány is készült.

A Zeneipari Hivatal diákjai közül többen részt vettek a felmérésben és a felmérés módszertana, tapasztalatai és adatai beépültek a szemináriumi foglalkozások közé.

Milyen zenei környezetben szeretnénk dolgozni 2016-ban?

A Cseh Tamás Programiroda ex ante pályázati értékelését egy, nemzetközi fejlesztési környezetben és EU programok előzetes értékelésében használt módszerrel, a 8 mező módszerrel vizsgáltuk. A 8 mező módszer keretében a több mint 10 szakmát képviselő, több mint 70 résztvevő csoportmunkáját a témához értő moderátor, a tanácsadó és segítői irányították. Összesen négy napon, három csoportban, Budapesten és Debrecenben tartottunk ilyen csoportos probléma feltérképező és megoldás kereső műhelyszemináriumokat 2015. áprilisában és májusában.

A módszer kifejezetten alkalmas támogatási programok kiírásainak megtervezésére, bővítésére és átalakítására, mert a programalkotáshoz szükséges információkat strukturáltan, a program szakszerű lebonyolításához és monitoringához szükséges elvárt eredmények, eredmény- és hatásindikátorok segítségével kapjuk meg. A csoport kialakítása azt segíti elő, hogy az egyes programokat többször ellenőrizve rögzítsük: pl. a zenészeket segítő intézkedés költségvonzatát, hasznosságát menedzserek és technikusok is értékelik.

A 8 mező módszer sémája a zeneipar esetében
A 8 mező módszer sémája a zeneipar esetében

Az adott problémákat nem panaszként, hanem megváltoztatandó tényként rögzítettük. Például azt, hogy túl kevés olyan magyar lemez jelenik meg, aminek érdemi jogdíjbevétele van, úgy fogalmaztuk meg, hogy jelenjen több üzletileg sikeres magyar album.

A problématérkép további pontosítása érdekében a csoportos foglalkozások között online kutatás keretében 1088 zeneipari szakember véleményét kérdeztük meg az első három csoportos szemináriumon kialakult problématérképről és javaslatokról. A szakemberek a problémákat a szükséges anyagi ráfordítások mértéke (fontosság) és az időbeli prioritás (sürgősség) szerint értékelték. Az értékeléseket az első három csoportos foglalkozáshoz hasonlóan, részben átfedő szakértői körrel végeztük el 2015. május 12-én a debreceni Lovardában. A javaslatok megfogalmazásánál, értékelésénél és utólagos áttekintésénél mindig voltak jelen előadóművészek, hang-, fény- és színpadtechnikusok, programszervezők, zenekari és turnémenedzserek és szállítók. Ezzel a módszerrel a széleskörű szakmai konszenzus, a megvalósíthatóság és a reális költségvonzatok megteremtése volt a cél.

A kutatás keretét képező mindmap kialakítása
A kutatás keretét képező mindmap kialakítása

A 2. lépésben az elvárt környezetváltozás értékeléseként azt kellett megfogalmazniuk a szakembereknek, hogy a több üzletileg sikeres albumtól milyen változást várnak a saját munkakörnyezetükben. Ebben a példában a zenészek, producerek magasabb előadói- és produceri jogdíjakra számítanak, amit a 7. ellenőrző mezőben ellátunk megfelelő hatásindikátorral: pl. a Magyarországon összesen kifizetett nyilvános előadási jogdíj (Recording Industry in Numbers mutató), vagy a zenészek által kapott összes előadói jogdíj (a zeneipari jelentés keretében felmérendő). Ezeknek az indikátoroknak az ellenőrző értékei a CEEMID adatbázisaiban megtalálhatók.

A 3. fejlesztések mezőben megállapítottuk, hogy az adott környezetváltozáshoz szükséges fejlesztési lépések mik lehetnek, és ezek kapcsolódnak a Cseh Tamás Programhoz, esetleg érintetnek-e már meglévő alprogramokat. Ennél a példánál maradva, a Cseh Tamás Programhoz kapcsolódik az elvárt fejlődés, de nem kapcsolódik a mostani alprogramokhoz. Ugyan az Induló előadók alprogram keretében el lehet számolni hangfelvétel készítésének költségeit, és bizonyos mértékben azok marketing költségeit is, kiadási költségeket nem. A programnak sem a céljai, sem a pályázóktól elvárt eredmények (eredményindikátorok) terén nem jelennek meg az előadói jogdíjak (és jogdíjelőlegek). A 6. ellenőrző mezőben, az eredményindikátoroknál arra teszünk javaslatot, hogy amennyibe egy alprogramnak célja lesz a sikeres lemezek kiadásának támogatása, az alprogram várható összes nyertese mekkora jogdíjnövekményre fog szert tenni. (Ez annyiban tér el a hatásindikátortól, hogy ott az alprogramban részt vevők és nem részt vevő többiek eredményei is szerepelnek.)

A 4. mezőben egyes intézkedések szerepelnek, amelyek konkrét, a Cseh Tamás Program keretében értelmezhető, vagy más fejlesztési kontextusban (pl. állami közpolitika-alkotás keretében) értelmezhető feladatokat tartalmaznak. Ezeket a javaslatokat a későbbiekben két intézkedési csoportba soroltuk. A támogató intézkedések a Cseh Tamás Programiroda meglévő szolgáltatásainak fejlesztését, vagy új pályázati programok szakmai előkészítését jelentik. A pályázati intézkedések a pályázati kiírások megalkotását, bővítését vagy feltételeinek módosítását jelentik.

Az előző példánál maradva, megfogalmazódik az „Út az első lemezszerződéshez” intézkedés, ami önálló pályázati kiírásként, vagy a meglévő pályázati kiírások módosítási javaslataként is elképzelhető, sőt, leginkább mindkettőként, hiszen a legtöbb magyar kezdő és már nem kezdő zenésznek sincsen ún. exklúzív lemezszerződése. (Az „exkluzív lemezszerződés” a lemezipar nemzetközileg nagyjából egységes tartalmú, iparági standard, kereskedelmi célú lemezek készítésére és kiadására vonatkozó szerződése.) Az 5. ellenőrző mezőben azokat a pályázati elvárásokat rögzítjük, amit esetleges pályázta kiírása esetén a pályázónak vállalnia kell a sikeres utóértékeléshez.

Az első műhelyszemináriumon kialakult problématérkép
Az első műhelyszemináriumon kialakult problématérkép

A követő kérdőívben minden intézkedési elképzelésre rákérdeztünk, azt a résztvevők értékelték, aszerint, hogy önrésszel vagy anélkül szeretnének-e részt venni a programban, és ha igen, milyen jogdíjnövekményt vállalnának, illetve milyen szerződéses garanciákat tudnának felvállalni a támogatási szerződésben.

A kérdőívben a válaszolók széles körének alkalma volt további fejlesztési elképzeléseket is megvalósítania, amelyeket a fontosabb hatás- és eredményindikátorokhoz (pl. közönség növelése, jogdíjnövekmény) kötöttünk, és kértünk indikatív költségvetést a saját forrásokra és a várt, külső forrásokra is. Ugyan viszonylag sokan szeretnének részt venni az „út az első lemezszerződés” programban, akár mentorálasként, akár anyagi támogatásként fogalmaztuk meg az intézkedést, de a megkérdezettek a lemezekre vonatkozó elképzeléseiket módosítva, saját szájuk íze szerint is megadhatták. Összesen mintegy 460 ilyen projektelképzelést kaptunk, ami alapján elsősorban a pályázati projektek várható önrész- és támogatási szükségletét értékeltük.

Kapcsolódó: Recorder Blog – Körvonalazódik az országos könnyűzenei helyzetkép (2015. május 19.)

A Music Hungary nyitóelőadása: az első zeneipari jelentés főbb tanulságai és ajánlásai

2015 május 28-29-én került sor a Sziget és a ProArt rendezésében a második Music Hungary konferenciára Egerben. A nyitóelőadáson az első magyaroszági zeneipari jelentés szerzőjeként Antal Dániel ismertette a 143-oldalas tanulmány legfontosabb megállapításait és ajánlásait.

A teljes jelentés: zeneipar.info

Value added by music in public performance and home copying: economic theory and empirical applications in tariff setting

This presentation held on the CISAC Good Governance seminar set the basis for the later regional cooperation and the creation of the CEEMID music industry databases.  Collective management organization that represent authors in music, audiovisual and literary fields are under increasing competitive pressure from global buyers such as YouTube, Spotify and Netflix and are increasingly subject to tariff disputes and targets of competition policy.

The presentation was based on various tariff pricing and business development work carried out for the region’s largest CMO in turnover size, Artisjus in Hungary.