Category Archives: Audiovisual

A második mozgóképes felmérés

A célunk az, hogy a mozgóképes szakmához kapcsolódó mintegy kétszáz szakmában dolgozók munkaerejének kihasználtságáról, megbecsültségéről és fejlesztési igényeiről világos képünk legyen.  Ennek érdekében egy olyan kérdőívet állítottunk össze, ami a kitöltők élethelyzetétől függően válogat kérdéseket – például a filmgyártásban dolgozók, az utómunka szakemberek, a még tanuló diákok, a gyesen lévők vagy a pályaelhagyók és nyugdíjasok eltérő kérdéseket kapnak.

A kérdések nagyrészt azonosak az első – lényegesen hosszabb és megterhelőbb – kérdőív kérdéseivel, az EU szakképzési kérdőívével, illetve az MKIK GVI állandó konjunktúrakutatási kérdéseivel.  Így a mozgóképes szakemberek utánpótlásáról, munkaerejük fejlesztéséről és karrier-helyezetükről európai és magyar összehasonlítást is fognak kapni.

A felmérés a következő részekből áll:

  • Általános demográfiai adatok
  • Mozgóképes szakmai végzettségre vonatkozó adatok felvétele (eltérő az egyetemi, főiskolai, felsőfokú szakmai és egyéb képzettséggel rendelkezők számára.)
  • Adatlap az elmúlt évben végzett szakmai munkáról – milyen produckiókban, milyen feladatkörben és mennyit dolgozott az elmúlt évben (eltérő a filmművészek és előkészítők, előadóművészek, színészek és tévés újságírók; gyártási szakemberek; utómunka szakemberek; a mozgóképes oktatásban és szakképzésben dolgozók; a filmes szakigazgatásban és örökségvédelemben dolgozók; a mozgóképes professzionális beszállítók, pl. könyvelés, biztosítás, catering, stb. számára.
  • Kérdések arról, hogy Ön milyen továbbképzésben vett részt – tervez részt venni – miért nem tervez részt venni.
  • Záró kérdések: tagság szakmai szervezetekben, és mire szokott a saját pénzéből költeni
  • Végül opcionális kérdések – mennyire elégedett a saját helyzetével, milyen tulajdonságai vannak, és mit gondol a magyar mozgóképes szakmák és a magyar gazdaság jövőjéről.

Azoknak, akik vállalkozást, intézményt vezetnek, a szakmai munka helyett rövid konjunktúra kérdéseket helyeztünk el – hogyan látja a megrendelés állományát, tervez-e felvenni vagy elbocsátani szakembereket, pályakezdőket.

A pályakezdők és diákok, illetve a jelenleg nem dolgozók, például szülési szabadságon, tanulmányi szabadságon lévők, valamint a pályaelhagyók és nyugdíjasok rövidített kérdőívet kapnak.

Összesen közel 200 filmes feladatkört értékeltünk foglalkoztatási (FEOR) és tevékenységi szempontból (TEÁOR).  Ha esetleg valamilyen feladatkört kihagytunk, keressen meg minket javaslataival.

A kérdőív terjesztéséhez már több mint egy tucat szakképző intézmény, nagy munkáltató és szakmai szövetség csatlakozott. [A részletes, naponta bővülő listát itt találja meg].  A legtöbb kitöltőnek nem ismerjük az email címét sem – a kérdőíveket azok kivételével, akik kifejezetten nálunk jelentkeztek azért, hogy szeretnék kitölteni a kérdőívet, a munkáltatójuk, szakmai szövetségük vagy iskolájuk juttatja el emailben.

A felvett adatok alapját fogják képezni – más információk mellett – annak a kutatásnak, amelyet a Magyar Nemzeti Filmalap Képzési és Innovációs Igazgatósága számára készítünk el szeptember 1-ig.  A kérdőív végén röviden kifejheti a kérdésekről a véleményét, amit csatolni fogunk a kutatási beszámolóhoz, és amit a Filmalap, a nagy munkáltatók és a szakképző intézmények vezetői is olvashatnak név nélkül.

Egyéni karrierkövetési program

Célunk az, hogy a zenészekhez hasonlóan egyéni karrierkövetési programot is indítsunk.  Ez azt jelenti, hogy a kitöltők opcionálisan létrehozhatnak egy titkos azonosító kódot, és regisztrálhatnak egy nem anonim adatbázisba.  A regisztrált tagok jövőre (és a következő években) új kérdőíveket kapnak, és ezt követően, 2019-től személyre szabottan visszakérheti saját szakmai előmenetelük adatait a kor- és pályatársakhoz képest.

Az egyéni karrierkövetéshez szükségünk van állandó elérhetőségre és olyan azonosító adatokra, amik alapján biztosak lehetünk arról, hogy az adatokat a megfelelő helyre adjuk vissza. Az elemzés során azonban az Ön nevével soha nem kötjük a kérdőív adatokat össze; erre csak akkor fogunk 2019-től sort keríteni, ha ezt Ön kifejezetten kéri.

Adatkezelés

A mostani felmérés a hatodik magyarországi felmérés, és a környező országokban három hasonló felmérést folytattunk le zenészek és filmes alkotók körében. Számunkra elsődleges, hogy Önök bízzanak bennünk, ezért az adataikat soha nem adjuk ki harmadik félnek – akár azonosítják magukat a karrierkövetési célból, akár nem.  A kutatási beszámolókat a döntéshozóknak úgy készítjük el, hogy abban nem szerepelnek egyedi azonosításra alkalmas adatok.  Erről részletesebben itt olvashatnak.

A legfontosabb röviden: az általunk használt szoftver (a SurveyMonkey nemzetközileg gyakran használt kérdőívkezelő program) olyan cookie-kat (sütiket) használ, amelyek megakadályozzák, hogy ugyanarról számítógépről vagy telefonról többen is kitöltsék a kérdőívet.  A kérdőívet személyenként egyszer lehet kitölteni.

Minden szervezetnek, terjesztőnek önálló belépési linket adtunk, és a bejövő IP címeket monitorozzunk. Ezzel kizárólag a technikai hibákat, és esetleges szándékos adatrombolást, vandalizmust próbáljuk kiszűrni.  Ha valahol problémát érzékelünk, akkor az adott szervezet munkavállalóinak, tagjainak egy új csatornát nyitunk, és a problémás belépési csatornát lezárjuk. Megítélésünk szerint ezek az adatok soha, vagy szinte soha nem lehetnek elvben sem alkalmasak az Ön azonosítására, de az adatokat az elemzés során már nem is használjuk.

European comparison: who pays ever for music, film or software?

Private copying drivers in Europe

In our recent private copying reports we compiled European survey data relevant to analysis.  In Europe, there is a big difference between the use of electronic entertainment devices in richer and poorer countries. Nevertheless, the real difference is between the number of people who sometimes and who never pay for downloaded music, films and software. In some countries of Europe, less then 10 percent of the population ever pays for the content that is loaded to their computers, smartphones and tablets.  These survey data, accompanied by other objective data, can help explaining 96% of the variance among digital music sales levels within the EU countries, and it is highly relevant in calculating the economic benefit of home copying for users, and the harm for rightsholders.

National and regional Google Analytics is back

After some programming changes, CEEMID again features Google Trend analytics.  We are comparing Google searches on the web and YouTube over time, countries, regions and cities.

Fluctuation of concert searches in countries
The fluctuations of strong and weak month in the Croatian concert market are about 40% compared to the average, more than twice of the Austrian fluctuation.

An important aspect of the relatively week CEE markets is the very strong seasonality aspect.  Ljubjlana, Zagreb, Budapest and Prague are full with life and concerting opportunities in December, but the difference in interest for concerts among peak months and low month can be as much as 40%, about the double of the all-year Viennese market.  Summer festivals obviously alter the picture, but it is essential for tour organizers as well as concert promoters to understand seasonality and to build longer tour seasons in these countries.  Cultural spending is not necessarily low in off-peak season but may be diverted to cinema, theatres or outdoor activities.

We use R program code to retrieve concert, cinema, theatre and other relevant search information from web searches and Youtube.  We produce data that is comparable across the whole CEE region. We make time-series, forecasting, benchmarking and other data analytics applications on the data. The main use is forecasting, because tickets sales are known when searched for and not after sales are reported. The granularity of the data can help to understand seasonality of months, weeks, best time for touring, for cinema scheduling.

Our Google Trend Analytics is included in our private and public reports.  Google Trends is an interesting toy if you use it interactively.  Combined with regular, programmatic data extraction and surveys it is an extremely powerful tool to provide timely forecasts and to give your surveys an extra granularity in time, or down to city level.  For example, combining seasonality analytics with demographic analysis can explain most of the difficulties of market development in the Czech Republic, Croatia, Hungary, Poland or Slovakia.

 

A filmipari, filmművészeti és mozgóképes felmérés folytatása

A Magyar Nemzeti Filmalap meghívására a magyar mozgóképes szakma meghatározó szervezetei és vállalkozásai, összesen 46 szervezett vett részt azon a műhelyszemináriumon, ahol igyekeztünk áttekinteni a magyar filmipar és filmművészet továbbfejlődésének lehetséges céljait, útjait és nehézségeit. A felmérésbe szeretnénk lehetőleg minden magyar mozgóképes vállalkozást, magánszemélyt és szervezetet bevonni (lent jelentkezhet).

Kapcsolódó anyagok:
– Mit értünk filmipar és filmművészet alatt? Kikből áll a mozgóképes szakma?
– A magyar audiovizuális iparágak felmérése

A szakmai szövetségekben aktív vállalkozásokat és munkatársaikat a szövetségeken keresztül fogjuk megkeresni kérdőívünkkel. Ugyanakkor a kisebb vállalkozások és a filmmel foglalkozó szakemberek számára mindenképpen szeretnék megadni a felmérésben való részvétel lehetőségét, akkor is, ha esetleg nem aktívak semmilyen szakmai szövetségben, szakszervezetben.  Az alábbi linkeken olyan adategyeztető oldalaink vannak, ahol a vállalkozások és a magánszemélyek is feliratkozhatnak a felmérésben való részvételre.

Vállalkozások:

Mozik és moziüzemeltetők. Majdnem minden moziüzemeltető adatai rendelkezésünkre állnak, de egyes esetekben hiányosan. A moziüzemeltetők adatlapját itt tekintheti át és egészítheti ki.

Magánszemélyek:

Magánszemélyek, például színművészek, technikusok, filmes hallgatók itt jelentkezhetnek a felmérésbe. Csak egy e-mail címet kérünk, ahova eljuttathatjuk a kérdőívet.

Mit értünk a filmipar alatt? Kikből áll a magyar mozgóképes szakma?

Az alábbi ábrát az Európai Unió kutatóintézete által alkalmazott séma alapján adaptáltuk Magyarországra, illetve a dokumentum- (természet-), animációs- és rövidfilmre, valamint a zenei és reklámklipekre is. Az ábrán narancssárga színnel jelölt szakmai csoportok, iparági szereplők helyzetéét, fejlődési lehetőségeit, versenyképességét és az ott foglalkoztatottak körülményeit, a létszámát, jövedelmeit szeretnénk bemutatni a döntéshozóknak.

A lenti ábra egérrel és navigációs gombokkal nagyítható, mozgatható, zoomolható.


Teljes képernyőn: A magyar filmipari vertikum szerkezete
Felhasznált forrás:

De Vinck, Sophie, and Sven Lindmark. 2012. “Statistical, Ecosystems and Competitiveness Analysis of the Media and Content Industries: The Film Sector.” EUR 25277-EN. Luxembourg: Publications Office of the European Union, 2012: Joint Research Centre of the European Commission – Institute for Prospective Technological Studies. http://ftp.jrc.es/EURdoc/JRC69525.pdf.

A magyar audiovizuális iparágak felmérése

A Magyar Nemzeti Filmalap felkérésére készül a magyar filmipar részletes térképe. Az adatokból a Filmalap az OrienTax és a Candole Partners segítségével elkészíti a magyar filmipar első iparági jelentését, amelyből a hazai és a nemzetközi szakma valamint a kormányzat megtudhatja, hogy milyen létszámmal, mekkora hozzáadott értékkel és gyártási kapacitással dolgozik a hazai ipar.

A kreatív és kulturális iparágak jellemzője, hogy kreatív, technikus és menedzser munkatársak is döntően projektalapon, gyakran változó szerepkörben dolgoznak. A kreatívipari dolgozók ritkán dolgoznak 8 órás munkaviszonyban és öt főnél nagyobb vállalkozásnál.

A Magyarországon is alkalmazott, eredetileg a termelő iparágakra kialakított nemzeti és nemzetközi (ENSZ, EU) gazdaságstatisztikai rendszerek a kreatív iparágakat, így a filmipart, a televíziózást vagy a zeneipart nem tartják külön nyilván. A hivatalos adatrendszer az öt főnél kisebb vállalkozásokról csak kevés adatot gyűjtenek, ezért az egész EU-ban a hivatalos statisztikákban közöltnél lényegesen magasabb a kreatívipari foglalkoztatottság és a GDP-hez való hozzájárulás mértéke.

A célunk az, hogy az eddigieknél sokkal pontosabb képet adjunk az audiovizuális iparágak, és különösen a filmipar működéséről. Ennek az egyik célja az, hogy ne becsüljük alá a filmiparba érkező közvetett és közvetlen támogatások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási hatását. A másik célja az, hogy a globális versenyben működő magyar filmes-, tévés-  és reklámfilmes gyártás tényleges méretéről, teljesítőképességéről, szakember-ellátottságáról a nemzetközi partnerek jobb képet kapjanak.

Annak érdekében, hogy a hivatalos statisztikai adatokat és az iparág saját adatait különféle adattérképek segítségével össze tudjuk kötni, és a hiányokat ki tudjuk egészíteni, 2016. januárjában a filmes szakmai szervezetek bevonásával anonim, kérdőíves felmérést szeretnénk folytatni  az audiovizuális iparban dolgozók körében.

További háttérként és illusztrációként az adatgyűjtés céljáról és a gyűjtött adatok köréről itt, a módszertani háttéréről itt tájékozódhat. Egy-egy rövid magyar és horvátországi példa,  illetve egy hosszabb, a magyarországi zeneiparról készült felmérés példája pedig itt érthető el. A kutatás lebonyolítása pedig a 2015 első felében történt hazai zeneipari felméréshez hasonlóan fog történni 2015. decembere és 2016. februárja közöt.

A magyar nemzeti jövedelemhez és a foglalkoztatottsághoz való hozzájárulás szempontjából szeretnénk megérteni a filmes szakemberek munkakörülményeit és fejlődési lehetőségeit.

  • Kreatív kapacitások: forgatókönyvírók, rendezők, zeneszerzők, producerek és a munkájukat segítő jelmez- és helyszíntervezők, sound designerek, zenei rendezők, dramaturgok, helyszínkeresők munkakörülményei, fejlődési lehetőségei és kapacitásai a hazai, koprodukciós és szervízmunkák számára, és persze a filmekben szereplő előadóművészek, színművészek és statisztikák.
  • Gyártási kapacitások: az egészestés játékfilmek, tévéműsorok és reklámfilmek gyártási kapacitásai. Operatőrök és kameramanok, focus pullerek, kameratechnikusok, fotósok. Világosítók és hangtechnikusok. Berendezők, építészek és statikusok, a helyszíneken dolgozó szakemberek best boy, rigger, grip és más feladatkörben. Kaszkadőrök, speciális effektek szakértői. Kellékesek, sminkesek és öltöztetők, fodrászok. Szállítók, cateringesek, személyszállítók. Mennyien vannak, milyen körülmények között dolgoznak? Hogyan jutnak el hozzájuk a közvetett és közvetlen támogatások.
  • Utómunka kapacitások: Vágók és segítőik, fényezők, hanvágók és segítőik, feliratozók és a munkájukat koordináló, irányító, segítő személyzet. Hány vállalkozás, mekkora éves kapacitással és milyen körülmények között dolgozik Magyarországon?
  • Filmforgalmazók: plázákban és art mozikban, digitálisan, DVD-n. Televíziós műsorok beszerzői, reklámfilmek értékesítői és beszerzői.