All posts by admin

Musician Career Paths

In our survey, we ask musicians about the most important milestones of their career and their achievement in the past 12 month. So far we have surveyed more than 2000 music professionals and 900 film production professionals in Croatia, Hungary and Slovakia.

The Changing Musician Career Path
The Changing Musician Career Path (Croatia, 1935-2016)

In the 20th century the first career step was to get on stage and create a credible live performance. After several years on the stage musician’s got a recording contract, and usually even later they registered their first composition. The recording stream was the most important revenue source. The making of a record was expensive and offered considerable royalties or advances.

In the 21st century the live music stream is far more important than the recordings. Creating recordings is much cheaper and stage performances are expensive. Musicians usually create their music, also register it as a music work and offer it to the public on an online portfolio of mp3 downloads, YouTube and music streams.  Often they are booked for their first live performance after publishing a recording.

What does it mean for the musician and the manager?  First and foremost that traditional career development strategies do not work anymore. A convincing stage performance is mandatory with a good touring strategy.  Recordings are often not profitable, but equally important in building the audience. Making the recording stream a revenue stream instead of the cost stream requires a very good understanding of the costs and benefits of the different digital channels. CEEMID also contains market information on these issues.

Career information in CEEMID

  • Milestones of the musician’s career
  • Level of professionalization, secondary career paths
  • Income level and basic live standards information
  • Production and concert volumes
  • Revenue breakup in all the three major income streams, i.e. publishing, recording and live.

The data is available for Croatia, Hungary and Slovakia. Breakup by genre, gender, birth year, age cohort, capital  / countryside is also possible.  Similar surveys are being conducted in the film production industry.

 

 

Made in Hungary: Studies in Popular Music

Being visible in the world is always difficult in the Central and Eastern European region.  Made in Hungary is the first book in the Popular Music Studies series of Routledge from the region.   A description of our first datasets, the motivation of the research and the CEEMID concept is laid out as a closing, quantitative chapter in the book.

Emília Barna, Tamás Tófalvy from the Department of Sociology and Communication of the Budapest University of Technology and Economics put a lot of enthusiastic work into editing this book.  I hope that in the future we will find a research and educational cooperation with their great team in Budapest.

A filmipari, filmművészeti és mozgóképes felmérés folytatása

A Magyar Nemzeti Filmalap meghívására a magyar mozgóképes szakma meghatározó szervezetei és vállalkozásai, összesen 46 szervezett vett részt azon a műhelyszemináriumon, ahol igyekeztünk áttekinteni a magyar filmipar és filmművészet továbbfejlődésének lehetséges céljait, útjait és nehézségeit. A felmérésbe szeretnénk lehetőleg minden magyar mozgóképes vállalkozást, magánszemélyt és szervezetet bevonni (lent jelentkezhet).

Kapcsolódó anyagok:
– Mit értünk filmipar és filmművészet alatt? Kikből áll a mozgóképes szakma?
– A magyar audiovizuális iparágak felmérése

A szakmai szövetségekben aktív vállalkozásokat és munkatársaikat a szövetségeken keresztül fogjuk megkeresni kérdőívünkkel. Ugyanakkor a kisebb vállalkozások és a filmmel foglalkozó szakemberek számára mindenképpen szeretnék megadni a felmérésben való részvétel lehetőségét, akkor is, ha esetleg nem aktívak semmilyen szakmai szövetségben, szakszervezetben.  Az alábbi linkeken olyan adategyeztető oldalaink vannak, ahol a vállalkozások és a magánszemélyek is feliratkozhatnak a felmérésben való részvételre.

Vállalkozások:

Mozik és moziüzemeltetők. Majdnem minden moziüzemeltető adatai rendelkezésünkre állnak, de egyes esetekben hiányosan. A moziüzemeltetők adatlapját itt tekintheti át és egészítheti ki.

Magánszemélyek:

Magánszemélyek, például színművészek, technikusok, filmes hallgatók itt jelentkezhetnek a felmérésbe. Csak egy e-mail címet kérünk, ahova eljuttathatjuk a kérdőívet.

Mit értünk a filmipar alatt? Kikből áll a magyar mozgóképes szakma?

Az alábbi ábrát az Európai Unió kutatóintézete által alkalmazott séma alapján adaptáltuk Magyarországra, illetve a dokumentum- (természet-), animációs- és rövidfilmre, valamint a zenei és reklámklipekre is. Az ábrán narancssárga színnel jelölt szakmai csoportok, iparági szereplők helyzetéét, fejlődési lehetőségeit, versenyképességét és az ott foglalkoztatottak körülményeit, a létszámát, jövedelmeit szeretnénk bemutatni a döntéshozóknak.

A lenti ábra egérrel és navigációs gombokkal nagyítható, mozgatható, zoomolható.


Teljes képernyőn: A magyar filmipari vertikum szerkezete
Felhasznált forrás:

De Vinck, Sophie, and Sven Lindmark. 2012. “Statistical, Ecosystems and Competitiveness Analysis of the Media and Content Industries: The Film Sector.” EUR 25277-EN. Luxembourg: Publications Office of the European Union, 2012: Joint Research Centre of the European Commission – Institute for Prospective Technological Studies. http://ftp.jrc.es/EURdoc/JRC69525.pdf.

Műhelyszeminárium a magyar filmipar fejlődéséről

A rendezvény célja, hogy áttekintésük a magyar mozgóképes gyártás (és az megelőző előkészítő munkák és utómunkánk) fejlődési lehetőségeit. Az egész szakmát, ide értve a játékfilmes és tévés gyártás, előkészítést, utómunkát és szakigazgatást, jogkezelést, oktatást és archiválást lefedő szakmai közönséggel 360 fokos, teljes körű áttekintést szeretnék kapni arról, hogy

1. a szakma miként képzeli el a jövőjét 2016-17-ben?
2. Az egyes szakterületek milyen változásokat várnak a magyarországi munkakörnyezetektől terveik valóra váltásához?
3. Az ideális munkakörnyezet eléréséhez milyen fejlesztési, támogatási programokra van szükség
4. és milyen intézkedéseket várnának a munkatársaiktól, szakmai szervektől.

Aki szeretne a műhelymódszerrel jobban megismerkedni, vagy néhány gondolatébresztő összehasonlítást megnézni, ezen a linkek kattinthat végig néhány vitaindító diát.

A magyar audiovizuális iparágak felmérése

A Magyar Nemzeti Filmalap felkérésére készül a magyar filmipar részletes térképe. Az adatokból a Filmalap az OrienTax és a Candole Partners segítségével elkészíti a magyar filmipar első iparági jelentését, amelyből a hazai és a nemzetközi szakma valamint a kormányzat megtudhatja, hogy milyen létszámmal, mekkora hozzáadott értékkel és gyártási kapacitással dolgozik a hazai ipar.

A kreatív és kulturális iparágak jellemzője, hogy kreatív, technikus és menedzser munkatársak is döntően projektalapon, gyakran változó szerepkörben dolgoznak. A kreatívipari dolgozók ritkán dolgoznak 8 órás munkaviszonyban és öt főnél nagyobb vállalkozásnál.

A Magyarországon is alkalmazott, eredetileg a termelő iparágakra kialakított nemzeti és nemzetközi (ENSZ, EU) gazdaságstatisztikai rendszerek a kreatív iparágakat, így a filmipart, a televíziózást vagy a zeneipart nem tartják külön nyilván. A hivatalos adatrendszer az öt főnél kisebb vállalkozásokról csak kevés adatot gyűjtenek, ezért az egész EU-ban a hivatalos statisztikákban közöltnél lényegesen magasabb a kreatívipari foglalkoztatottság és a GDP-hez való hozzájárulás mértéke.

A célunk az, hogy az eddigieknél sokkal pontosabb képet adjunk az audiovizuális iparágak, és különösen a filmipar működéséről. Ennek az egyik célja az, hogy ne becsüljük alá a filmiparba érkező közvetett és közvetlen támogatások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási hatását. A másik célja az, hogy a globális versenyben működő magyar filmes-, tévés-  és reklámfilmes gyártás tényleges méretéről, teljesítőképességéről, szakember-ellátottságáról a nemzetközi partnerek jobb képet kapjanak.

Annak érdekében, hogy a hivatalos statisztikai adatokat és az iparág saját adatait különféle adattérképek segítségével össze tudjuk kötni, és a hiányokat ki tudjuk egészíteni, 2016. januárjában a filmes szakmai szervezetek bevonásával anonim, kérdőíves felmérést szeretnénk folytatni  az audiovizuális iparban dolgozók körében.

További háttérként és illusztrációként az adatgyűjtés céljáról és a gyűjtött adatok köréről itt, a módszertani háttéréről itt tájékozódhat. Egy-egy rövid magyar és horvátországi példa,  illetve egy hosszabb, a magyarországi zeneiparról készült felmérés példája pedig itt érthető el. A kutatás lebonyolítása pedig a 2015 első felében történt hazai zeneipari felméréshez hasonlóan fog történni 2015. decembere és 2016. februárja közöt.

A magyar nemzeti jövedelemhez és a foglalkoztatottsághoz való hozzájárulás szempontjából szeretnénk megérteni a filmes szakemberek munkakörülményeit és fejlődési lehetőségeit.

  • Kreatív kapacitások: forgatókönyvírók, rendezők, zeneszerzők, producerek és a munkájukat segítő jelmez- és helyszíntervezők, sound designerek, zenei rendezők, dramaturgok, helyszínkeresők munkakörülményei, fejlődési lehetőségei és kapacitásai a hazai, koprodukciós és szervízmunkák számára, és persze a filmekben szereplő előadóművészek, színművészek és statisztikák.
  • Gyártási kapacitások: az egészestés játékfilmek, tévéműsorok és reklámfilmek gyártási kapacitásai. Operatőrök és kameramanok, focus pullerek, kameratechnikusok, fotósok. Világosítók és hangtechnikusok. Berendezők, építészek és statikusok, a helyszíneken dolgozó szakemberek best boy, rigger, grip és más feladatkörben. Kaszkadőrök, speciális effektek szakértői. Kellékesek, sminkesek és öltöztetők, fodrászok. Szállítók, cateringesek, személyszállítók. Mennyien vannak, milyen körülmények között dolgoznak? Hogyan jutnak el hozzájuk a közvetett és közvetlen támogatások.
  • Utómunka kapacitások: Vágók és segítőik, fényezők, hanvágók és segítőik, feliratozók és a munkájukat koordináló, irányító, segítő személyzet. Hány vállalkozás, mekkora éves kapacitással és milyen körülmények között dolgozik Magyarországon?
  • Filmforgalmazók: plázákban és art mozikban, digitálisan, DVD-n. Televíziós műsorok beszerzői, reklámfilmek értékesítői és beszerzői.

Mapping the Croatian music industry

Daniel Antal presented the preliminary findings of the Croatian music industry research in the International Authors’ and Creators’ Conference (Međunarodna autorska kreativna konferencija, #MAKK2015) in Zagreb on 24 November 2015. The presentation was largely based on analysis of various CEEMID databases.

Four country comparison 2015

The Central European music industry, as shown by processing the data of more than 2000 musicians in the region is even more reliant on live performances than the British music industry.  Even though Croatia appears to be more similar to the UK than the region, a deeper analysis of the data reveals that this is not the case. The most important difference between mature markets and emerging markets is the lack of good distribution and monetization strategy for recorded music.

Collecting and analyzing industry data is very important for small, national music industries that do not have a large enough repertoire that can be easily promoted on global platforms such as Spotify, Deezer or YouTube.  New digital platforms produce relatively low income for Central and Southeastern European artists and labels, but they are growing at a rate similar to mature markets with a short, 1-5 years lag. Understanding the different strategies of global service providers, forthcoming liberalization and data-driven analytics are very important to maintain the share of domestic music in the radio and television channels and further expand it in the new channels.Digital distribution markets: Croatia and Hungary

More insights will be published on our blog and the forthcoming Regional music industry report. To be involved in the data collection and sharing of the Croatian national industry report please contact HDS-ZAMP, ZAPRAF, HGU or Unison in Croatian or CEEMID in English.

You can view the presentation slides below.

Granting and policy evaluation framework in Hungary

The data and intelligence of CEEMID was used in Hungary to create an ex ante evaluation of the new Cseh Tamás Program to support popular music development in Hungary.  Our mandate was to create concrete granting proposals that have a high chance of making a change in terms of the later royalty earning capabilities of artists.

In the first phase of the project, we made two workshops with the eight fields development method to understand the challenges and existing working practices that result in a low level of royalties paid out in Hungary. This methodology requires a groupwork of all stakeholders and professionals of the industry. In this case, we worked in groups of 30-40, covering various artists, stage, light, sound technicians, producers, managers and even band transporters.  One group predominantly was Budapest-based and one in Eastern Hungary, to have a different view on working and market conditions in the metropolitan city and in the countryside. While royalties are not applicable for live music, it was well understood by the granting authority and the music industry that royalties cannot grow without a healthy live music sector in the country.

In the workshop, the consultant with several aides facilitates a very structured conversation that starts with a desired state of the industry which is not described by slogans but by actual characterizations of a desired working environment.   Instead of envisioning that “everybody gets a grant”, we describe the ideal project planning and management cycle of a new tour or record to see how a granting can fit into this workflow and what type of grants add effective assistance to realize goals.  For each goal and change we envision how that effects the work of the performing artists, her manager, the technician crew, even the schedule of the tour bus driver.  We discuss if the change makes any material change in the way we can prepare for a new album release.

In the latter stages what sort of changes we envision in day practices, programmers, institutions and what concrete steps are needed to be made to get there.  As a controlling step, we assign indicators that can be objectively judged, and which can show the degree of change if recommended actions are taken.

The advantage of the eight-fields methodology, which was originally developed to support EU and global aid program design is that it allows conflicting viewpoints, finding consensus, and display very highly detailed policy and program scenarios already in a day. It is generally a very enjoyable experience for artists and professionals.  If the workshop takes place over 2 days, a first draft program is already presented on the second morning and by the end of the day participants usually have a detailed program.  In this case, we came up with dozens of concrete proposals, many of which could be addressed to the stakeholders themselves without any action taken from the granting authority.

In the next stage we carried out the annual CEEMID Music Professional Survey with additional questions where artists, managers and technicians could rate the proposals.  They could also optionally give their next year development priorities in the fields of live performances, recordings and composition, in the context of their current work, pre-existing financing and professional assistance of financial assistance needs.  In Hungary, more than 1000 music professionals filled out the survey in 2015.

At the end of the workshop and the survey, we could present a very comprehensive policy and granting program, with preliminary estimates on granting needs, ideal and minimum grant sizes, and grant contractual conditions to avoid grant calls that cannot be contracted out to winners due to unrealistic prerequisites.

These results, with suggested cultural policy indicators, program indicators and budgetary outlines were presented to the granting authority of the Cseh Tamás Program (currently named: Hangfoglaló)

A magyar zeneipari szakemberek felmérése 2015-ben

A magyar zeneipari szakemberek második felmérése a Cseh Tamás Programiroda Jogdíjbevételeket Növelő Alprogramjának kutatásához kapcsolódóan történt meg.  A zeneipari szakemberek körében  az élő zenei rendezvények (koncertek és DJ produkciók), a hangfelvételek, a szerzői munka, a zenei oktatás és nevelés, valamint a zenei támogatások témakörében végeztünk tényfeltáró és értékelő kutatást, amelyben 1088 szakember vett részt.

A felmérésben a CEEMID Musician Survey 2014 adatainak újrafelvétele is megtörtént,  így az élő produkciók, a hangfelvételek, a szerzői munka és zeneműkiadás kapacitásainak, kibocsátásnak, árainak és hozzáadott értékének alapadatai is rendelkezésre állnak a CEEMID Music Development Hungary 2015 Datasetben.

A felmérésben partner volt (ábécé sorrendben) az Artisjus, a DJ és Producer Szövetség (Magyar Lemezlovas Egyesület), az EJI, a Hangszeresek Országos Szövetsége, a Hallgass Hazait program, a Magyar Jazz Szövetség, a Magyar Professzionális Rendezvénytechnikai Társaság,a Mahasz, a Magyar Zenészbázis Egyesület, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége és az Öröm a zene program. A felmérés alapján a Cseh Tamás Programiroda ideiglenes kollégiuma számára pályázati javaslatok születtek, illetve egy publikáció alatt álló tanulmány is készült.

A Zeneipari Hivatal diákjai közül többen részt vettek a felmérésben és a felmérés módszertana, tapasztalatai és adatai beépültek a szemináriumi foglalkozások közé.

Milyen zenei környezetben szeretnénk dolgozni 2016-ban?

A Cseh Tamás Programiroda ex ante pályázati értékelését egy, nemzetközi fejlesztési környezetben és EU programok előzetes értékelésében használt módszerrel, a 8 mező módszerrel vizsgáltuk. A 8 mező módszer keretében a több mint 10 szakmát képviselő, több mint 70 résztvevő csoportmunkáját a témához értő moderátor, a tanácsadó és segítői irányították. Összesen négy napon, három csoportban, Budapesten és Debrecenben tartottunk ilyen csoportos probléma feltérképező és megoldás kereső műhelyszemináriumokat 2015. áprilisában és májusában.

A módszer kifejezetten alkalmas támogatási programok kiírásainak megtervezésére, bővítésére és átalakítására, mert a programalkotáshoz szükséges információkat strukturáltan, a program szakszerű lebonyolításához és monitoringához szükséges elvárt eredmények, eredmény- és hatásindikátorok segítségével kapjuk meg. A csoport kialakítása azt segíti elő, hogy az egyes programokat többször ellenőrizve rögzítsük: pl. a zenészeket segítő intézkedés költségvonzatát, hasznosságát menedzserek és technikusok is értékelik.

A 8 mező módszer sémája a zeneipar esetében
A 8 mező módszer sémája a zeneipar esetében

Az adott problémákat nem panaszként, hanem megváltoztatandó tényként rögzítettük. Például azt, hogy túl kevés olyan magyar lemez jelenik meg, aminek érdemi jogdíjbevétele van, úgy fogalmaztuk meg, hogy jelenjen több üzletileg sikeres magyar album.

A problématérkép további pontosítása érdekében a csoportos foglalkozások között online kutatás keretében 1088 zeneipari szakember véleményét kérdeztük meg az első három csoportos szemináriumon kialakult problématérképről és javaslatokról. A szakemberek a problémákat a szükséges anyagi ráfordítások mértéke (fontosság) és az időbeli prioritás (sürgősség) szerint értékelték. Az értékeléseket az első három csoportos foglalkozáshoz hasonlóan, részben átfedő szakértői körrel végeztük el 2015. május 12-én a debreceni Lovardában. A javaslatok megfogalmazásánál, értékelésénél és utólagos áttekintésénél mindig voltak jelen előadóművészek, hang-, fény- és színpadtechnikusok, programszervezők, zenekari és turnémenedzserek és szállítók. Ezzel a módszerrel a széleskörű szakmai konszenzus, a megvalósíthatóság és a reális költségvonzatok megteremtése volt a cél.

A kutatás keretét képező mindmap kialakítása
A kutatás keretét képező mindmap kialakítása

A 2. lépésben az elvárt környezetváltozás értékeléseként azt kellett megfogalmazniuk a szakembereknek, hogy a több üzletileg sikeres albumtól milyen változást várnak a saját munkakörnyezetükben. Ebben a példában a zenészek, producerek magasabb előadói- és produceri jogdíjakra számítanak, amit a 7. ellenőrző mezőben ellátunk megfelelő hatásindikátorral: pl. a Magyarországon összesen kifizetett nyilvános előadási jogdíj (Recording Industry in Numbers mutató), vagy a zenészek által kapott összes előadói jogdíj (a zeneipari jelentés keretében felmérendő). Ezeknek az indikátoroknak az ellenőrző értékei a CEEMID adatbázisaiban megtalálhatók.

A 3. fejlesztések mezőben megállapítottuk, hogy az adott környezetváltozáshoz szükséges fejlesztési lépések mik lehetnek, és ezek kapcsolódnak a Cseh Tamás Programhoz, esetleg érintetnek-e már meglévő alprogramokat. Ennél a példánál maradva, a Cseh Tamás Programhoz kapcsolódik az elvárt fejlődés, de nem kapcsolódik a mostani alprogramokhoz. Ugyan az Induló előadók alprogram keretében el lehet számolni hangfelvétel készítésének költségeit, és bizonyos mértékben azok marketing költségeit is, kiadási költségeket nem. A programnak sem a céljai, sem a pályázóktól elvárt eredmények (eredményindikátorok) terén nem jelennek meg az előadói jogdíjak (és jogdíjelőlegek). A 6. ellenőrző mezőben, az eredményindikátoroknál arra teszünk javaslatot, hogy amennyibe egy alprogramnak célja lesz a sikeres lemezek kiadásának támogatása, az alprogram várható összes nyertese mekkora jogdíjnövekményre fog szert tenni. (Ez annyiban tér el a hatásindikátortól, hogy ott az alprogramban részt vevők és nem részt vevő többiek eredményei is szerepelnek.)

A 4. mezőben egyes intézkedések szerepelnek, amelyek konkrét, a Cseh Tamás Program keretében értelmezhető, vagy más fejlesztési kontextusban (pl. állami közpolitika-alkotás keretében) értelmezhető feladatokat tartalmaznak. Ezeket a javaslatokat a későbbiekben két intézkedési csoportba soroltuk. A támogató intézkedések a Cseh Tamás Programiroda meglévő szolgáltatásainak fejlesztését, vagy új pályázati programok szakmai előkészítését jelentik. A pályázati intézkedések a pályázati kiírások megalkotását, bővítését vagy feltételeinek módosítását jelentik.

Az előző példánál maradva, megfogalmazódik az „Út az első lemezszerződéshez” intézkedés, ami önálló pályázati kiírásként, vagy a meglévő pályázati kiírások módosítási javaslataként is elképzelhető, sőt, leginkább mindkettőként, hiszen a legtöbb magyar kezdő és már nem kezdő zenésznek sincsen ún. exklúzív lemezszerződése. (Az „exkluzív lemezszerződés” a lemezipar nemzetközileg nagyjából egységes tartalmú, iparági standard, kereskedelmi célú lemezek készítésére és kiadására vonatkozó szerződése.) Az 5. ellenőrző mezőben azokat a pályázati elvárásokat rögzítjük, amit esetleges pályázta kiírása esetén a pályázónak vállalnia kell a sikeres utóértékeléshez.

Az első műhelyszemináriumon kialakult problématérkép
Az első műhelyszemináriumon kialakult problématérkép

A követő kérdőívben minden intézkedési elképzelésre rákérdeztünk, azt a résztvevők értékelték, aszerint, hogy önrésszel vagy anélkül szeretnének-e részt venni a programban, és ha igen, milyen jogdíjnövekményt vállalnának, illetve milyen szerződéses garanciákat tudnának felvállalni a támogatási szerződésben.

A kérdőívben a válaszolók széles körének alkalma volt további fejlesztési elképzeléseket is megvalósítania, amelyeket a fontosabb hatás- és eredményindikátorokhoz (pl. közönség növelése, jogdíjnövekmény) kötöttünk, és kértünk indikatív költségvetést a saját forrásokra és a várt, külső forrásokra is. Ugyan viszonylag sokan szeretnének részt venni az „út az első lemezszerződés” programban, akár mentorálasként, akár anyagi támogatásként fogalmaztuk meg az intézkedést, de a megkérdezettek a lemezekre vonatkozó elképzeléseiket módosítva, saját szájuk íze szerint is megadhatták. Összesen mintegy 460 ilyen projektelképzelést kaptunk, ami alapján elsősorban a pályázati projektek várható önrész- és támogatási szükségletét értékeltük.

Kapcsolódó: Recorder Blog – Körvonalazódik az országos könnyűzenei helyzetkép (2015. május 19.)